77. rész - Otthon

 Sziasztok! Itt a folytatás, és most leírom nektek hogy lesz a folytatás. Szóval hétfőn suli, és nem tudom hogy lesz időm a munka és suli mellett írni. Lehet hogy csak hetenként tudok részt hozni és ezért kérlek titeket legyetek kitartók! Megpróbálok majd mindig időt szakítani a blogra és írni nektek, hiszen ti vagytok azok, aki a második családom. Elfogadjátok az írásomat és lelkesen várjátok az új részeket. Összes tiszteletem a tiétek! Köszönöm azoknak az olvasóimnak, akik már a kezdetek óta olvassa a történetemet és azóta is olvassa.  

Jó olvasást kívánok és remélem írtok pár kommentárt.
#Eenie


/Justin/

Nem tudom mi tévő legyek. Össze vagyok törve, teljesen. A szerelmem után akarok menni, de nem tehetem meg. A turné már megy, nem hagyhatom itt csak úgy. A rajongóim csalódnának bennem és azt nem akarom. Nem tehetek mást, most megyünk a következő koncert helyére, ami Miami. Nem ülhettek itt, magamat hibáztatva egész végig. Fel kell állnom, és indulnom kell. Most csak ezt csinálhatom. Nagy nehezen feltápászkodtam, össze pakoltam a ruháimat és egyéb dolgaimat, megragadtam a táskákat, bőröndömet és kiléptem az ajtón. Mindenki ott várt, és azonnal több szempár vetődött rám. Lehajtott fejjel beléptem a liftbe és lementünk. Kint több száz rajongó várt, sikítoztak. Szeretem őket, de nagyon nem volt most hozzájuk erőm, se kedvem. Vettem egy levegőt, kiléptem a hotel ajtaján és azonnal hangosabb lett a rajongók sikolya. Fel tettem a fejemre a pulóverem kapucniját és egy napszemüveget és elmentem mellettük. Nem tehettem mást, megértenék hogy ha tudnák mi történt. Beszálltam a turnébuszba, és indultunk a 15 órás busz útra. Bementem a buszon lévő szobámba, és bezárkóztam. Ledőltem az ágyra, és csak plafont kezdtem el bámulni. Éreztem hogy remeg a telefonom, gyorsan elő kerestem, hát ha Emma hív engem. 
Kiszedtem a zsebemből és a kijelzőn ez állt: Za. Nagyon ideges lettem. Készen álltam arra hogy le szidjam a fejét.

-Csá tesó, ma van kedved egy jó bulihoz? Lesz pia, egy kis anyagot is szereztünk, meg sok jó csaj lesz.-mondta-
-Nem. Nagyon nincs kedvem és ne hívj többet!! Miattad meg Twist miatt elvesztettem a barátnőmet! Hallod? A barátnőmet!-ordítottam bele a telefonba- Most miattatok elvesztettem és soha többé nem kapom vissza! Nagyon jó barátok vagytok. Köszönök mindent.-mondtam ingerülten a telefonba.

Le is csaptam és nem érdekelt semmi. Egész végig Emma járt az eszembe. Nem tudok nem rá gondolni. Újra elöntött a könnyek tengere. Csak megállás nélkül folytak a könnyeim. Nem tudom hogy így ennyire összetörve, hogyan fogok koncertet adni, de tudom hogy most pihennem kell, mert teljesen szét vagyok törve.

/Emma/

Úgy döntöttem el jövök Justin mellől. Ezt láttam a leghelyesebb döntésnek, hiszen most ezt fel kell dolgoznom és kell hozzá egy kis idő. Haza utazok, Magyarországra. Régen is láttam a családomat, és Bettyt is. Valamennyi időt elszeretnék velük tölteni, mindennap beszélek velük, de az nem elég. Örülök hogy haza mehetek, de szomorú is vagyok. Örülök, mert végre láthatom a családomat, de szomorú, mert megígértem Justin-nak hogy nem hagyom ott. Elsőnek ő is gondolja át a dolgokat, hogy érdemes-e így folytatni ezt a kapcsolatot, ha ilyen lesz, és azok a "barátai" mellett marad. Ryan-nel és Chaz-zel nincs semmi gondom, Chaz-nek már megbocsájtottam amit tett és szerencsére Justin is, és ők azok a barátai akik már rég óta ott vannak mellette és nem valami buliban ismerték meg egymást.
Gondolatmenetemet a taxis zavarta meg.

-Hölgyem, megérkeztünk a reptérre. 32 dollár lesz.-mondta a taxis-
-Elnézést, nagyon elmerültem.-nyúltam bele a táskámba- Tessék. Kérem tartsa meg a többit.-mosolyogtam rá.
-De ez az útnak a háromszorosát tetszett kifizetni kisasszony, kérem,engedje hogy vissza adjak.
-Nem. Nagyszerű munkát végezz, én ezzel szeretném megköszöni.-szálltam ki a kocsiból-
-Köszönöm, maga egy angyal. Remélem még találkozunk.-mosolygott ki az ablakból-

Rá mosolyogtam még egyszer, megfogtam a csomagjaimat és a reptér bejárata felé vettem az irányt. Szerencsémre egy riporter, sem fotós nem volt a helyszínen. Felvettem egy napszemüveget és úgy mentem be. Lecsekkoltak, majd a géphez vezetett az utam. Mindig Justin magángépével szoktam utazni,dehogy most nincs itt, ezért most második osztályú repülőn kell utaznom, ami nem zavar. Nem vagyok egy olyan ember, akinek mindenből a legjobb kell, úgy neveltek a szüleim, hogy sosem tűnjek ki a többi ember közül,csak mert híres vagyok. Az nem én vagyok. Elfoglaltam a helyemet, egy pár évvel fiatalabb fiú mellett.
 Azonnal felfigyelt rám, és valahonnan nagyon ismerős volt a számomra.

-Szia.-köszönt kedvesen- Cody Simpson vagyok.-nyújtotta a kezét.

Sugárzott belőle a kedvesség, szimpatikusnak tűnt.

-Szia, Nagy Emma.-ráztam meg a kezét-
-Mi útban vagy?-kérdezte-
-Haza megyek a családomhoz és barátaimhoz, már rég láttam őket.
 -Én is látogatóba tartok, Magyarországon laknak nagybátyámék, és elhívtak egy időre hozzájuk.-mosolygott- Lehet egy kérdésem? Persze ha nem gond.-fordult felém-
-Persze. 
-Te vagy-nézett körbe- Justin Bieber barátnője?-suttogta-
-Igen, én vagyok, de miért kell ehhez suttognunk?-nevettem-
-Így izgalmasabb.-nevetett- Azt hittem hogy Justin-nal minden hova együtt mentek, hol van most?
-Turnézik.-hajtottam le a fejem-
-És te miért nem vagy vele?
-Tegnap összevesztem vele...-halkult el a hangom-
-Bocsánat ha megbántottalak, nem akartalak.
-Semmi gond, nem tudtad.-mosolyogtam rá-

Cody-val nagyon jól végig beszéltem a repülő út egy részét, de amikor későre járt, a vállára hajtottam a fejem, és elaludtam. 

*Pár órával később*

Valaki a vállamat bökdöste, és felkeltem rá és megláttam Cody nevetéssel teli arcát.

-Bocsi hogy felébresztettelek, de körülbelül egy óra múlva leszállunk.
-Semmi gond,úgy is fel akartam már kelni.-dörzsöltem meg a szemem-

Összeszedtem magam, és becsatoltam az övemet. 10 perc alatt leszállt a gép, én és Cody is kiszálltunk, majd a kijárathoz mentünk. 
Megláttam a kocsimat az egyik parkoló helyen, aminek nagyon megörültem. 
Még anyuéktól kaptam, tavaly a szülinapomra, imádom ezt a kocsit,  mert pont jó ahova el kell mennem, és nagyon jól is néz ki.

-Gyere,elviszlek.-mutattam a kocsi felé-
-Nem kell, haza megyek taxival.-legyintett egyet-
-Ugyan már. Ha eltűrted hogy a válladon aludtam, akkor ez már semmiség.
-Jól van akkor. Akkor köszön szépen ha elviszel.
-Na gyere.

Oda értünk a kocsihoz, és elővettem a kulcsokat. Igen, jól halljátok, a kulcsai mindig nálam vannak, mert mindig ezzel mentem mindenhova. Még akkor is nálam volt,mikor Amerikában voltam.
Bepakoltuk  a csomagokat, és beültünk. Én a vezetői ülésbe, Cody az anyós ülésre. Érdekesen nézett ki, Cody szúrós szemekkel nézett rám, hiszen neki kellene a kocsit vezetni nem nekem. Nagy nevetésben törtem ki ezt követően. 

-És amúgy te hol is laksz? Ezt hülyén kérdeztem meg, hova is kell menned?-kérdeztem, miközben beindítottam a kocsit-

Kezembe nyomott egy cetlit, és azon volt a cím. Azonnal tudtam hogy hova kell mennem.

-Én is ugyan ebbe az utcában lakok.-örvendtem- 45 perc és ott leszünk.

Gondoltam jó lesz egy kis hangulat fokozó, ezért a rádió gombjához nyúltam.
Éppen egy nagyon jó számot adtak, amit mint ketten ismertünk.
 Robin Thicke Give It to You című száma ment.

Mindketten elkezdtük énekelni, és nagyon jól szórakoztunk az egész úton. Még sok zenét hallgatunk meg, mikor jöttek a hírek. Besorolták a híreket, majd egy olyan jött, amit nagyon nem akartam meghallgatni.

-Justin Bieber és barátnője, Emma Nagy a hírek szerint csúnyán össze vesztek és külön váltak a szerelmespár útjai. A hírek szerint az énekes egy buliból tért vissza a hotelbe, részegen, miután belépett a szobájába barátnője felé erőszakosan közeledett, a lány  megijedt, így az énekes édesanyához menekült és ott húzta meg magát másnapig. Miután a kedélyek lecsendesültek, Emma el hagyta hotelt, és Magyarországra utazott. A hű szerelmes követni akarta a lányt, de a turnéja miatt nem lehetett. Vajon tényleg véget ért az álompár románca? Újabb hírekkel később jelentkezünk.

-Ezt nem hiszem el... Mit ki nem tudnak találni ezek....-idegesen szorítottam a kormányt-
-Emma nyugodj meg! Tudod hogy Justin szeret, csak idő kell mindkettőtöknek, minden rendben lesz.Az nem megoldás hogy itt őrlöd magad a kitalált történetek miatt, te tudod hogy mi történt, Justin is tudja, szeretitek egymást, ennél nincs is fontosabb.-nyugtatott Cody-
-Igazad van. Nem tehetek semmit most, inkább figyelem az utat. 

20 perc volt még az útból, amit hamar megtettünk, és mikor oda értünk az utcába, Cody mondta hogy a mi házunkkal szemben lévő házban lakik a nagybátyáék. Kipakoltuk a csomagjainkat, és elköszöntünk egymástól. Az ajtóhoz indultam, ami. már régen léptem be. 
Kezemet a hidegre kilincsre helyeztem és lenyomtam és beléptem az ajtón...