Sziasztok! Egy kisebb-nagyobb szünet után, végre itt a rész, de elnézésetek kérem, hogy ennyit kellett várni, de most így hozta az életemet a sors.Hamarosan írok nektek egy helyzet beszámolót, ami sok információt fog tartalmazni.
/Justin/
Ahogy beértünk a színpad mögé, derekát a karjaimmal körbefontam és a levegőbe emelve, megpörgettem. Annyira boldog voltam hogy újra a karjaim közt tarthattam. Ahogy letettem a földre, szemeink egybe forrtak és már nem bírtunk egymással és megcsókoltam. Taps vihar tört ki körülöttünk, miközben mi egymás ajkát élveztük. Újra érezhettem ajkait az ajkamon, ölelését a testemen. Nem akartam hogy vége legyen. Most ha megtehetném, elfutnék egy titkos helyre Emmával és életem többi részét ott élném le vele. Gondolatomat az ajkai hiánya törte meg. Ahogy kinyitottam a szememet, csodás mosolyával találkoztam.
-Annyira örülök hogy vissza jöttél. Már nagyon hiányoztál.-öleltem meg újra. -Te is nekem Justin. Szeretlek.-suttogta a fülembe.
Ez a szó. "Szeretlek". Tőle hallani a legjobb, mert ő az akit szívemből szeretek. Hirtelen megfagyott bennem minden és úgy éreztem hogy nekem és Emmának életünk végéig együtt kell lennünk. Tőle szeretném a gyermekeimet, vele szeretem meg élni az öregkort. Már sokszor mondtam, de ő most már véglegesen életem szerelme. Nem is akartam már többet lenni a koncert helyszínén, magaménak akartam, érezni akartam a vágyakkal túl fűtött ajkait az enyémen. A füléhez hajoltam és halkan bele suttogtam.
-Gyere. Menjünk innen.-megragadtam a kezét és hátsó kijárat felé kezdtem el húzni.
Hamar kiértünk és autóba ültünk és már a hotelhez tartottunk. A többiekre nem is figyeltem, majd jönnek és a hotelben találkozok velük.Most csak Emmával akarok lenni, senki másra nem vágytam,csak rá. Szerencsére hamar átértünk a városon, és a hotelnél is voltunk. Sajnos a rajongók nagy tömege ott várt már minket. Ahogy meglátták a turnébuszt, vad sikítozásba kezdtek és a busz ablakát kezdték el ütni. Emma döbbenten nézte a történteket, de tudta hogy ha velem lesz,akkor ez a következménye a hírnévnek. Nyugtatásképp, oda mentem hozzá és a karjaimmal körbe fontam a derekát. -Ne félj, itt vagyok. Nem tudnak téged bántani,tudod,ha téged bántannak, engem bántannak.-nyomtam a fejemet a nyakába. -Tudom Justin, tudom.-halkult el a hangja- Csak tudod nekem ez még mindig nehéz, hogy téged mindenhol ismernek és engem bármikor megtámadhatnak, csak azért mert szeretlek. -Nem fog semmi baj történni, ha még is, tudod hogy megvédelek, az életem árán is.-nyomtam egy csókot az arcára, amitől kirázta őt a hideg. Megállt a busz a hotel előtt, a biztonságiak előre mentek,már csak mi voltunk,hallottuk a sikolyokat, és a kiabálásokat. Kezemet Emma arcára tettem és az ujjammal megsimítottam az arcát. Szemeinket egymásba forrasztottuk egy pillanatra, közelebb emeltem az arcát, és egy lágy csókot leheltem a remegő ajkaira. Ahogy elengedtem az ajkait, megszűnt a remegése és mosoly ült ki az arcára. Kezét megragadtam, összefontam az ujjainkat, és leszálltunk a buszból. Nem volt rajtunk semmi olyan ruha ami eltudná takarni az arcunkat, így a rajongók látni fogják hogy Emma itt van. Ahogy leléptem a lépcsőn, a sikolyok felerősödtek és a kiabálások is. Emma kezét nem engedtem el. Kilépett ő is a buszból és azonnal döbbent arcokat véltem felfedezni a tömegben. Nem is vártam többet, kezén ragadva, bementünk hotelbe. Át a tömegen, a lifthez mentünk és felmentünk az emeletre, ahol a lakosztály volt. Ahogy kiszálltunk a liftből, kézen fogva a szobához rohantunk és bevágódtunk az ajtón. Magunk után becsuktam, Emmát neki toltam az ajtónak és neki estem az ajkainak. Hevesen csókoltam tüzes ajkait, ami már égtek a vágytól. Kezeit a nyakam köré fonta és erősen a hajamba túrt. Derekát simogattam lágyan, majd egy hirtelen mozdulattal belemarkoltam a fenekébe, amire egy nyögés volt a válasza. Kezem a fenekén maradt, amivel időközönként markolt bele a fenekébe. Kezei a hasamra vándoroltak, amit lágyan simogatott. Ujjai átjárták a hasam összes részét, majd hátamon ejtett karmolásokat. Csókunk egy pillanatra sem szakadt meg, kezemet a combjára vezettem és felkaptam és az ágy felé indultam meg vele. Lassan letettem őt az ágyra, majd lassan rá feküdtem. Az ajkairól áttértem a nyakára, amire apró csókokat leheltem és halk nyögések járták be a szobát. Felsőjét lehúztam róla,majd a nadrágját és már csak alsónemű volt rajta. Most nem érdekelt semmi, leakartam vele feküdni. Olyan rég éreztem már a testét az enyémhez közel. Kezemmel a hátához értem, ahol a melltartója kapcsolójával kezdtem elbajlódni. Végül sikerült levennem róla és elhajítottam a szoba egy másik részébe. Ajkairól áttértem a melleire, amire apró csókokat kezdtem el lehelni. Kezeinket összekulcsoltuk és vad csókokat kezdtünk eladni egymásnak. Nyelveink folyton a másik szájában járt. Már rajtam sem volt felső, csak nadrág. Emma azonnal a nadrágom övéhez nyúlt és elkezdte kikapcsolni, hamar kikapcsolta és leszedte rólam. Már mindketten csak fehérneműben voltunk.Leszedtem magamról a boxert, utána Emmáról a bugyiját leszedtem és bele is hatoltam. Lassan kezdtem el diktálni a tempót, mire Emma nyögései járták be a szobát. Egyre gyorsabb és gyorsabbra vettem a tempót, és éreztem hogy lassan mindketten a csúcsún vagyunk. Így még gyorsabban kezdtem elpumpálni, mire Emma a körmeit a hátamba mélyesztette. Éreztem hogy a csúcson vagyunk. Lassan kicsúsztam Emmából és zihálva mellé dőltem. -Ez csodás volt.-simítottam meg az arcát- -Már nagyon hiányzott.Szeretlek Justin.-csókolt meg. -Miért jöttél vissza?-kérdeztem, miközben a szemeit csodáltam. -Rá jöttem hogy nem tudok élni nélküled, már nagyon rég megbocsátottam neked, csak otthon kellett maradnom. Úgy ébredtem rá, hogy érezni kezdtem hogy az életemből hiányzik valami és az te voltál. Már nem is nagyon érdekelt hogy miért vesztünk össze, csak az érdekelt hogy melletted lehessek.-bújt közel hozzám- -Már én sem bírtam nélküled. Már nagyon hiányzott a csókod, az illatod, az hogy magam mellett érezhetlek. Köszönöm hogy vissza jöttél.-húztam közel magamhoz.
Újra csókokat kezdtünk el egymásnak adni, hevesebbnél hevesebbeket. Kezem a derekán fel-le vándorolt, egyszer-kétszer a hasát is megsimítottam. Kezét folyton a hajamban tartotta és simította, ami isteni érzés volt számomra. Elváltam ajkaitól és csak feküdtem rajta, közel magamhoz húzva. Több hosszú percig így feküdtünk, miután elnyomott minket az álom.
2013. október 27., vasárnap
Sziasztok! Tudom hogy ígértem részt,csak amikorra ígértem a részt, egészségi ügyi állapotom nagyon megromlott, ezért nagyon nehezen tudok írni, most ezt a bejegyzést is nagyon nehezen tudtam nektek megírni... Hétfőn megyek orvoshoz, ott remélem lesz valami megoldás az állapotomra, de a rész már készül, már csak egy keveset kell hozzá írnom és készen van. Remélem ki bírjátok, tudom sokan írtatok már hogy mikor várható új rész,de most elsőnek ezt kell megoldanom, utána teljes erővel az új részek írásán leszek. Kérlek értsétek meg ezt nekem, hiszen ha igaz olvasóim vagytok, akkor ki tartotok úgy mint mi Belieberek a Heartbreaker-re. Tehát megértésetek kérem, nekem most ez a legfontosabb. Köszönöm szépen azoknak, akik idáig mindennap nézték a blogot új rész reményeként, de mindig csalódniuk kellett de mégis az olvasóim maradtak. Az összes hálám a tiétek!
Sziasztok! Meg is érkezett az újabb rész, bocsánatot kérek hogy késtem, de tudjátok a suli... De nem is írok többet, jó olvasást és kommentárt írjatok! #Eenie
/Emma/
Figyelmemet egy tweet kapta el, amit Justin oldalán láttam meg.
"Rossz érzés, mikor nincs veled az, akit a legjobban szeretsz."
Azonnal elérzékenyültem. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon, ami utána rá száradt az arcomra. Nagyon hiányzik már. 2 hete nem nem is beszéltünk. Legbelül már megbocsátottam neki, csak Dávid most kicsit jobban lefoglal, bár most pont Justin támogatására lenne a legnagyobb szükségem. Válaszoltam pár üzenetre, és levélre, majd én is posztoltam twittere.
"Nehéz elviselni egy olyan ember hiányát, aki fontos helyett foglal el a szívedben. Hiányzik a csókja, az ölelése. Hiányzik ő nekem.."
Ezzel a kiírással lezártam a napot és álomra hajtottam a fejemet.
*Másnap*
10 óra fele keltem fel, a hasam azonnal a konyhába vezetett. Gondoltam készítek magamnak egy jó adag juhar szirupos palacsintát. Kivettem a hűtőből az alapanyagokat, egy tálba tettem őket és összekevertem őket és elkészítettem a palacsintát. Szerintem jól sikerült.
Úgy döntöttem hogy kint a kertben fogom elfogyasztani a reggelimet, kisétáltam a teraszra, leültem a kerti asztalhoz és lassan falatozni kezdtem a palacsintákat. Közben a gondolataimon futottam át, miközben lágy szellő simogatta a hajamat. Mindenen gondolkoztam, a családomon, Justin-on és a körülöttem történő eseményeken. Dávid miattam a kórházban és a szüleim miattam vannak most mellette egész nap, reménykedve hogy egy nap hát ha fel épül. Justin-nak miattam nehezen megy a turnéja. Mi is az összefüggés? Minden MIATTAM történik. Olyan döntéseket hoztam, amiket nem kellett volna. De sajnos már nem tehetek semmit, mert már minden elsült, és rosszul. Mindenki miattam szenved. Mivel érdemelték ezt meg? Ők csak szeretnek engem, amit tisztelnem kellene, nem pedig tönkre tenni. Nekem kellene szenvedni. Gratulálok Nagy Emma, egy hatalmas szemétláda vagy, aki mindenkinek fájdalmat okoz. Nem bírtam már tovább gondolni ezeket a dolgokat, mert már kezdtem rosszul lenni magamtól. Inkább úgy döntöttem hogy ma is megnézzem Dávidot. Bevittem a tányért, a mosatlanok közé tettem, majd fel siettem a fürdőbe, letussoltam és már mentem is öltözni. Felvettem egy pulóvert, egy farmer nadrágot és egy sportcipőt. Lementem a földszintre, beletettem a holmijaimat egy táskába és már indultam is a autómhoz. 20-30 perc autózás után a kórházhoz értem, hamar leparkoltam és már indultam is be. Már tudtam hogy hol van Dávid, így ahogy beléptem, azonnal a kórterme felé indultam. Benéztem a kórterem ablakán és láttam hogy Dávid ébren. Nagy mosoly ült az arcomra, ahogy ezt megláttam. -Szia bátyus!-léptem be a szobába- Hogy vagy? -Emma?!! Te mit keresel itt?-lepődött meg. -Haza jöttem a turnéról, mert megtudtam mi történt veled, ezt láttam a legjobbnak. -Justin? -Nincs itt, de miatta is eljöttem. Mielőtt vissza jöttem,össze vesztünk és jobbnak éreztem ha most tartunk egy kis szünetet.-hajtottam le a fejemet. -Hé Emma, nyugodj meg, ti is rendbe jöttök majd, úgy mint én.-nevetett fel. Hihetetlen hogy még ilyen állapotban is tudd nevetni. Tetőtől talpig gipszben van, de ő még képes nevetni. Mosolyt csal minden pillanatban az arcomra,ezért nagyon szeretem. - De nagyon örülök hogy itt vagy, már nagyon rég láttalak. Remélem ezek után több időt fogunk együtt tölteni. -Én nagyon reménykedek ebben.-mosolyogtam rá, majd megöleltem. /Justin/ Már kettő hét eltelt amióta Emma elment. Nagyon hiányzik. A rajongóim nem látják rajtam, de a stáb tagok észreveszik rajtam hogy valami nincs velem mostanában. Tudják jól az okát. Ryan és Alfredo mindig próbálják feldobni a kedvemet valahogy, sok hülyeséget mondanak és csinálnak is. Már próbáltak többször is elhívni egy-egy buliba, de mindig nemet mondtam, mert nem akartam hogy idegen lányok rám másszanak, inkább a hotelekben maradtam, dalokat írtam és Emmán gondolkoztam. Vajon ő is ennyit gondolkozik rajtam mint én rajta? Nagy örömömre, Európa jön a turnéban, így ha lesz rá lehetőségem mikor Budapesten lesz a koncert, elmenjek Emmához és bocsánatot kérjek tőle. *1 héttel később* Itt vagyok Budapesten, és végre megkereshetem Emmát és beszélhettek vele. Már reggel óta nagyon izgatott vagyok, reménykedek hogy valahol hátha meglátom. Már készülök az esti koncertre, a Meet&Greet-re tartunk, és utána jön a nagy koncert. Az autó út közben elővettem a telefonomat és felnéztem a világhálóra. Tweeteltem a a rajongóimnak. "Készülj Budapest, ma nagy buli várható! #Believe"
Ezzel a kis szöveggel az emberek tudtára adtam hogy itt tartózkodok. Remélem Emma is látni fogja. A stadionnál már több száz rajongó várt engem, mikor megérkeztünk. A mélygarázsba lementünk, majd egy kisebb szobába értünk, ahol a Meet&Greet lesz. 2 és fél óra alatt le is ment és már mentem is öltözni a koncertre. Szokásosan egy fehér szettben kezdem meg a koncerteket, ezért most is azt vettem fel. Készen is álltam a koncertre. Előtte meg volt a szokásos imádkozás és csapat jelszó, és kezdtünk is. Nagyszerűen ment, egész végig Emma járt a fejembe, hogy legyen már vége a koncertnek és megkereshessem Emmát. A One Less Lonely Girl szám jött, amikor feljön mindig egy lány a színpadra. Emmát is így ismertem meg, életem legjobb döntése volt az, amikor odamentem anyuhoz és kiválasztottam őt. A dal az a része jött, mikor hátra megyek a lányhoz és énekelek neki. Most sem ment másképp. Hátra fordultam és meg láttam Emmát. Csodaszép volt, és nem hittem a szememnek. A csodálkozás közben el is felejtettem énekelni, de utána hamar észbe kaptam és folytattam a dalt. Elindultam felé, nagy mosollyal, amit ő is viszonzott. Pár méter volt köztünk, így hamar oda értem hozzá. Derekára simítottam a kezemet, karjait a vállamra simította,és lassú táncba kezdtünk. Tekinteteink folyton össze találkoztak és mosolyra késztetett minket. A közönség egyre hangosabban sikított, közben örömteli kiabálások járták be a stadiont. Homlokunkat egymásnak nyomtuk,és egymás tekintetét fürkésztük. Láttam a szemében a vágyat, a hiányt, összes érzését. Vége lett a dalnak és szorosan a karjaim köré zártam. Percekig csak öleltük egymást, majd kézen ragadtam és a backstagbe rohantunk.
Sziasztok! Nos, vissza tértem, tudom késtem a résszel, de nagyon sok időmet elveszi a munka és a suli is, de remélem elviselitek azt, hogy nem olyan sűrűn hozok részt. Nem hagyom abba az írást, csak ritkábban lesznek részek. Ennyit akartam csak, jó olvasást! #Eenie
/Emma/
Beléptem az ajtón és senkit sem találtam. Teljesen kihalt a ház, amit régen az otthonomnak neveztem. Beljebb léptem, és a konyha felé mentem, gondoltam hátha találok valamilyen üzenetet, vagy valami cetlin lévő szöveget, amiből picit többet tudok meg a családom hol létéről. A hűtőhöz léptem és cetliket kezdtem el nézni, amik egy-egy hűtő mágnessel voltak oda rögzítve. Pár másodperc után egy meg akadt a kezemben, amin elképedtem. "Ma te mész a kórházba Dávidért. A ruhák ott vannak a széken, egy táskában. Helyettem is mond el neki hogy szerettem. Anya" Mi történt itt?? Miért van Dávid kórházban? Azonnal oda kell mennem, nem is vártam többet, felkaptam a kulcsokat, és gyors léptekkel elhagytam a házat, beültem az autóba és már is mentem a legközelebbi kórházba. Pár percen belül bent voltam, és a recepcióhoz siettem. Egy nővér volt a pult mögött, azonnal letámadtam. -Jó napot, Nagy Dávid hanyas szobában találom? -Jobbra a 539-ben. -Köszönöm. Nagy léptekkel haladtam a szoba felé, közben számoltam magamban. "532,533, 534", majd végre elértem a 539-hez. Benéztem a kórterem ablakán és megláttam Dávidot, ahogyan csövekkel a szájában, infuzióval a karjában feküdt egy ágyon, mellette apa. Könnyek szöktek azonnal a szemembe és nem bírtam ki, berontottam a szobába és apa döbbent arcával találtam magam szemben. -Mi történt vele???!!! Miért nem szóltatok róla hogy Dávid kórházba kerül???-akadtam ki- -Emma te mit keresel itt????-állt fel apa az ágy mellől- Hogyan jöttél ide??? -Az most nem fontos, de mi van Dáviddal??? -Ez hosszú, inkább menjünk ki és ott elmondom. Dávidnak pihennie kell.
Kimentünk a folyosóra és elmentünk egy kávéért és kimentünk a kórház előtti parkba és leültünk egy padra. Kezeimet tördeltem, már nem tudtam várni, tudni akartam miért fekszik a bátyám a kórházban. -Mikor elmentél Justin-nal a turnéra, Dávid nem tudta elfogadni hogy elmentél. Összetört. Nem bírta elviselni hogy többé nem vagy a kishúga és nem tud veled lenni. Abbahagyta az iskolát, letört kedve volt mindig, volt mikor hetekig nem jött ki a szobájából. Anyáddal ketten nem bírtuk rávenni hogy kijöjjön és egyen pár falatot, mert különben éhen hal. Egy nap elmentünk dolgozni reggel, és egyedül maradt otthon, annyira összetört és írt nekünk egy búcsúlevelet,hogy elmegy és ne is keressük. Mindent a rendőrségtől tudtunk meg, hogy Dávid egy éppen a főúton haladó kamion elé állt, ami elütötte. Azt mondták hatalmas szerencséje volt, mert más ebbe már belehalt volna. Elakartuk neked mondani, de nem telefonon keresztül, az nem lett volna a legjobb megoldás.-hajtotta le a fejét-
Nem hittem azt amit hallok. Könnyek szabályosan megindultak a szemeimből és nem bírtam. Csak dőltek belőlem a könnyek, megállás nélkül.
-Ezt...ezt...nem hiszem el...Mind miattam? Nem tudtatok szólni nekem? Azonnal haza jöttem volna, nem érdekelt volna semmi, csak Dávid.-töröltem le a könnyeimet- Vissza mehetnénk hozzá? -Persze. Gyere.
Apával vissza mentünk Dávidhoz, aki még mindig nem volt magánál. Úgy döntöttem hogy haza megyek, és le pihennek, ez túl sok egyszerre. Elköszöntem apától, és haza fele indultam. Az haza fele úton egész végig csak Dávid járt a gondolataimban, miért tette ezt? És csak miattam? Nem tudom mit tegyek...Gondolat menetemből a garázsbeálló ébresztett fel, mivel neki mentem. Beálltam, leállítottam a kocsit, kiszálltam belőle és bementem a házba. Ledobtam a kulcsaimat és felmentem a fürdőbe. Engedtem magamnak a kádba vizet, és belemerültem. Lehunytam a szemem és elengedtem a gondolatimat. Semmire sem akartam gondolni. Fél óra áztatás után kijöttem a vízből, megszárítkoztam és felvettem egy sportos szettet.
Bevágottam az ágyba, és a telefonomért nyúltam, amin Betty számát tárcsáztam. Ameddig nem voltam itthon, mindennap beszéltünk telefonon vagy Skype-on keresztül. Igaz, nem tudja hogy most vissza jöttem, de szükségem van most egy barátra. Pár csörgés után felvette. -Igen?-szólt bele. -Szia Betty, Emma vagyok és gondoltam jó lenne ha most át jönnél picit..-halkultam el. -Uramisten Emma, te itthon vagy???? 20 perc és nálatok vagyok. -Okay. Letettem a telót, és lementem a konyhába valami harapnivalót összeütni. Találtam popcornt, csináltam limonádét, és már hallottam az ajtócsengőt. -Emma! De régen láttalak-ugrott a nyakamba Betty-Mindent mesélj el nekem ami veled történt.-örvendezett. -Gyere beljebb és elmondok mindent.-invitáltam be. Leültünk a nappaliban lévő kanapéra, és belekezdtem a történetembe. -Sok minden történt, de kezdtem az elején. Justin az egyik koncertjéről ittasan jött haza, és nagyon erőszakos volt és ezért eljöttem, mert jobbnak éreztem ha egy kis időt külön töltünk most. -Azóta beszéltettek? -Pár sms-t küldött, de nem nagyon és azt hiszem egyre jobban hiányzik. -Hívd fel! -Most nem lehet, most ő legyen a legkisebb gondom. -Dávid miatt? -Te honnan tudsz erről?-lepődtem meg -Mikor elmentél, sűrűn én jártam át Dávidhoz, beszélgetünk, jóba lettünk és sokat voltunk együtt, és egyik nap mikor átjöttem, viccelődtünk és megcsókolt. Megbeszéltük hogy ezt még titokban tartjuk, mert még akkor Dávidnak volt barátnője, de idő után egyre jobban látszott rajta hogy nem jól viseli a hiányodat. Sűrűben jöttem, de egy idő után már nem láttam eredményét a látogatásomnak. Így nem jöttem és ahogy megtudtam hogy mi történt, én is magam alatt voltam.-hajtotta le a fejét, azonnal megöleltem- -Köszönök mindent, amit tettél.-súgtam a nyakába- Percekig ölelkeztünk, mikor az ajtó csengője szólalt meg újra. Bettyvel kérdően néztünk egymásra, felálltam és az ajtóhoz indultam. Kinyitva az ajtót, Cody-val találtam magammal szemben. -Bocsi hogy így most csak rátörtem, csak azon gondolkoztam, hogy nincs-e kedved eljönni velem sétálni?-mosolygott- -Nagyon kedves vagy, de most itt van a legjobb barátnőm és már régen láttam és szeretnék vele most tölteni egy kis időt. Remélem nem haragszol meg, de bepótoljuk holnap. Rendben? -Semmi gond, akkor majd holnap kereslek.-ölelt meg- -Szia Cody. Azonnal a lelkiismeretem feltámadt, és rosszul éreztem magam, hogy így leráztam Cody-t. De most nem tehetem mást, Bettyvel akartam lenni. Visszamentem a nappaliba, és levágódtam mellé. -Ki volt az?-kérdezte -Csak a szomszédból a srác, akivel együtt utaztam a repülőn és elhoztam.-legyintettem egyet- -Ki volt az? -Cody Simpson.-válaszoltam halkan- -Ő mit keress itt? -A nagybátyát látogatta meg. Bettyvel még sokáig beszéltünk, de sajnos haza kellett mennie. Megbeszéltük hogy találkozunk még. Elköszöntünk egymástól, felmentem a szobámba és a gépemet ölembe vettem és közösségi oldalakat kezdtem el fürkészni. Nem volt semmi érdekes, ameddig fel nem mentem twittere, persze azonnal Justin oldalát néztem meg, ahol egy tweeten kaptam a tekintetemet.
Sziasztok! Itt a folytatás, és most leírom nektek hogy lesz a folytatás. Szóval hétfőn suli, és nem tudom hogy lesz időm a munka és suli mellett írni. Lehet hogy csak hetenként tudok részt hozni és ezért kérlek titeket legyetek kitartók! Megpróbálok majd mindig időt szakítani a blogra és írni nektek, hiszen ti vagytok azok, aki a második családom. Elfogadjátok az írásomat és lelkesen várjátok az új részeket. Összes tiszteletem a tiétek! Köszönöm azoknak az olvasóimnak, akik már a kezdetek óta olvassa a történetemet és azóta is olvassa.
Jó olvasást kívánok és remélem írtok pár kommentárt. #Eenie
/Justin/
Nem tudom mi tévő legyek. Össze vagyok törve, teljesen. A szerelmem után akarok menni, de nem tehetem meg. A turné már megy, nem hagyhatom itt csak úgy. A rajongóim csalódnának bennem és azt nem akarom. Nem tehetek mást, most megyünk a következő koncert helyére, ami Miami. Nem ülhettek itt, magamat hibáztatva egész végig. Fel kell állnom, és indulnom kell. Most csak ezt csinálhatom. Nagy nehezen feltápászkodtam, össze pakoltam a ruháimat és egyéb dolgaimat, megragadtam a táskákat, bőröndömet és kiléptem az ajtón. Mindenki ott várt, és azonnal több szempár vetődött rám. Lehajtott fejjel beléptem a liftbe és lementünk. Kint több száz rajongó várt, sikítoztak. Szeretem őket, de nagyon nem volt most hozzájuk erőm, se kedvem. Vettem egy levegőt, kiléptem a hotel ajtaján és azonnal hangosabb lett a rajongók sikolya. Fel tettem a fejemre a pulóverem kapucniját és egy napszemüveget és elmentem mellettük. Nem tehettem mást, megértenék hogy ha tudnák mi történt. Beszálltam a turnébuszba, és indultunk a 15 órás busz útra. Bementem a buszon lévő szobámba, és bezárkóztam. Ledőltem az ágyra, és csak plafont kezdtem el bámulni. Éreztem hogy remeg a telefonom, gyorsan elő kerestem, hát ha Emma hív engem. Kiszedtem a zsebemből és a kijelzőn ez állt: Za. Nagyon ideges lettem. Készen álltam arra hogy le szidjam a fejét.
-Csá tesó, ma van kedved egy jó bulihoz? Lesz pia, egy kis anyagot is szereztünk, meg sok jó csaj lesz.-mondta- -Nem. Nagyon nincs kedvem és ne hívj többet!! Miattad meg Twist miatt elvesztettem a barátnőmet! Hallod? A barátnőmet!-ordítottam bele a telefonba- Most miattatok elvesztettem és soha többé nem kapom vissza! Nagyon jó barátok vagytok. Köszönök mindent.-mondtam ingerülten a telefonba. Le is csaptam és nem érdekelt semmi. Egész végig Emma járt az eszembe. Nem tudok nem rá gondolni. Újra elöntött a könnyek tengere. Csak megállás nélkül folytak a könnyeim. Nem tudom hogy így ennyire összetörve, hogyan fogok koncertet adni, de tudom hogy most pihennem kell, mert teljesen szét vagyok törve. /Emma/ Úgy döntöttem el jövök Justin mellől. Ezt láttam a leghelyesebb döntésnek, hiszen most ezt fel kell dolgoznom és kell hozzá egy kis idő. Haza utazok, Magyarországra. Régen is láttam a családomat, és Bettyt is. Valamennyi időt elszeretnék velük tölteni, mindennap beszélek velük, de az nem elég. Örülök hogy haza mehetek, de szomorú is vagyok. Örülök, mert végre láthatom a családomat, de szomorú, mert megígértem Justin-nak hogy nem hagyom ott. Elsőnek ő is gondolja át a dolgokat, hogy érdemes-e így folytatni ezt a kapcsolatot, ha ilyen lesz, és azok a "barátai" mellett marad. Ryan-nel és Chaz-zel nincs semmi gondom, Chaz-nek már megbocsájtottam amit tett és szerencsére Justin is, és ők azok a barátai akik már rég óta ott vannak mellette és nem valami buliban ismerték meg egymást. Gondolatmenetemet a taxis zavarta meg. -Hölgyem, megérkeztünk a reptérre. 32 dollár lesz.-mondta a taxis- -Elnézést, nagyon elmerültem.-nyúltam bele a táskámba- Tessék. Kérem tartsa meg a többit.-mosolyogtam rá. -De ez az útnak a háromszorosát tetszett kifizetni kisasszony, kérem,engedje hogy vissza adjak. -Nem. Nagyszerű munkát végezz, én ezzel szeretném megköszöni.-szálltam ki a kocsiból- -Köszönöm, maga egy angyal. Remélem még találkozunk.-mosolygott ki az ablakból-
Rá mosolyogtam még egyszer, megfogtam a csomagjaimat és a reptér bejárata felé vettem az irányt. Szerencsémre egy riporter, sem fotós nem volt a helyszínen. Felvettem egy napszemüveget és úgy mentem be. Lecsekkoltak, majd a géphez vezetett az utam. Mindig Justin magángépével szoktam utazni,dehogy most nincs itt, ezért most második osztályú repülőn kell utaznom, ami nem zavar. Nem vagyok egy olyan ember, akinek mindenből a legjobb kell, úgy neveltek a szüleim, hogy sosem tűnjek ki a többi ember közül,csak mert híres vagyok. Az nem én vagyok. Elfoglaltam a helyemet, egy pár évvel fiatalabb fiú mellett. Azonnal felfigyelt rám, és valahonnan nagyon ismerős volt a számomra.
-Szia.-köszönt kedvesen- Cody Simpson vagyok.-nyújtotta a kezét.
Sugárzott belőle a kedvesség, szimpatikusnak tűnt.
-Szia, Nagy Emma.-ráztam meg a kezét- -Mi útban vagy?-kérdezte- -Haza megyek a családomhoz és barátaimhoz, már rég láttam őket. -Én is látogatóba tartok, Magyarországon laknak nagybátyámék, és elhívtak egy időre hozzájuk.-mosolygott- Lehet egy kérdésem? Persze ha nem gond.-fordult felém- -Persze. -Te vagy-nézett körbe- Justin Bieber barátnője?-suttogta- -Igen, én vagyok, de miért kell ehhez suttognunk?-nevettem- -Így izgalmasabb.-nevetett- Azt hittem hogy Justin-nal minden hova együtt mentek, hol van most? -Turnézik.-hajtottam le a fejem- -És te miért nem vagy vele? -Tegnap összevesztem vele...-halkult el a hangom- -Bocsánat ha megbántottalak, nem akartalak. -Semmi gond, nem tudtad.-mosolyogtam rá- Cody-val nagyon jól végig beszéltem a repülő út egy részét, de amikor későre járt, a vállára hajtottam a fejem, és elaludtam.
*Pár órával később*
Valaki a vállamat bökdöste, és felkeltem rá és megláttam Cody nevetéssel teli arcát.
-Bocsi hogy felébresztettelek, de körülbelül egy óra múlva leszállunk. -Semmi gond,úgy is fel akartam már kelni.-dörzsöltem meg a szemem-
Összeszedtem magam, és becsatoltam az övemet. 10 perc alatt leszállt a gép, én és Cody is kiszálltunk, majd a kijárathoz mentünk. Megláttam a kocsimat az egyik parkoló helyen, aminek nagyon megörültem. Még anyuéktól kaptam, tavaly a szülinapomra, imádom ezt a kocsit, mert pont jó ahova el kell mennem, és nagyon jól is néz ki. -Gyere,elviszlek.-mutattam a kocsi felé- -Nem kell, haza megyek taxival.-legyintett egyet- -Ugyan már. Ha eltűrted hogy a válladon aludtam, akkor ez már semmiség. -Jól van akkor. Akkor köszön szépen ha elviszel. -Na gyere. Oda értünk a kocsihoz, és elővettem a kulcsokat. Igen, jól halljátok, a kulcsai mindig nálam vannak, mert mindig ezzel mentem mindenhova. Még akkor is nálam volt,mikor Amerikában voltam. Bepakoltuk a csomagokat, és beültünk. Én a vezetői ülésbe, Cody az anyós ülésre. Érdekesen nézett ki, Cody szúrós szemekkel nézett rám, hiszen neki kellene a kocsit vezetni nem nekem. Nagy nevetésben törtem ki ezt követően. -És amúgy te hol is laksz? Ezt hülyén kérdeztem meg, hova is kell menned?-kérdeztem, miközben beindítottam a kocsit- Kezembe nyomott egy cetlit, és azon volt a cím. Azonnal tudtam hogy hova kell mennem. -Én is ugyan ebbe az utcában lakok.-örvendtem- 45 perc és ott leszünk. Gondoltam jó lesz egy kis hangulat fokozó, ezért a rádió gombjához nyúltam. Éppen egy nagyon jó számot adtak, amit mint ketten ismertünk. Robin Thicke Give It to You című száma ment.
Mindketten elkezdtük énekelni, és nagyon jól szórakoztunk az egész úton. Még sok zenét hallgatunk meg, mikor jöttek a hírek. Besorolták a híreket, majd egy olyan jött, amit nagyon nem akartam meghallgatni. -Justin Bieber és barátnője, Emma Nagy a hírek szerint csúnyán össze vesztek és külön váltak a szerelmespár útjai. A hírek szerint az énekes egy buliból tért vissza a hotelbe, részegen, miután belépett a szobájába barátnője felé erőszakosan közeledett, a lány megijedt, így az énekes édesanyához menekült és ott húzta meg magát másnapig. Miután a kedélyek lecsendesültek, Emma el hagyta hotelt, és Magyarországra utazott. A hű szerelmes követni akarta a lányt, de a turnéja miatt nem lehetett. Vajon tényleg véget ért az álompár románca? Újabb hírekkel később jelentkezünk.
-Ezt nem hiszem el... Mit ki nem tudnak találni ezek....-idegesen szorítottam a kormányt- -Emma nyugodj meg! Tudod hogy Justin szeret, csak idő kell mindkettőtöknek, minden rendben lesz.Az nem megoldás hogy itt őrlöd magad a kitalált történetek miatt, te tudod hogy mi történt, Justin is tudja, szeretitek egymást, ennél nincs is fontosabb.-nyugtatott Cody- -Igazad van. Nem tehetek semmit most, inkább figyelem az utat. 20 perc volt még az útból, amit hamar megtettünk, és mikor oda értünk az utcába, Cody mondta hogy a mi házunkkal szemben lévő házban lakik a nagybátyáék. Kipakoltuk a csomagjainkat, és elköszöntünk egymástól. Az ajtóhoz indultam, ami. már régen léptem be. Kezemet a hidegre kilincsre helyeztem és lenyomtam és beléptem az ajtón...
Sziasztok!! Itt is a folytatás. Remélem tetszeni fog, hiszen eléggé esemény dús. Ehhez a részhez szeretnék pár kommentet, kíváncsi vagyok hogyan gondoljátok a folytatást, illetve mi a véleményetek róla. Következő rész nem tudom mikor tudom hozni, de meg próbálok még az iskola előtt még hozni egy részt. Jó olvasást! #Eenie
/Emma/
Nagy zajt hallottam kívülről, a hotel folyosójáról, biztos meg jöttek a koncertről. Megkerestem a telefonomat és megnéztem rajta az időt, és 4:37-et mutatott. Már 10 órakor vége volt a koncertnek, de hogy hogy csak most jön Justin? Gondolataimból egy csapódás zavart fel, valaki neki csapódott kívülről az ajtónak, nagy erővel. Picit megugrottam az ágyban. Felültem és vártam hogy bejöjjön az ajtón Justin és megkérdezzem mit csinált eddig. Hallottam hogy többen vannak, de a táncosok hangját nem hallottam, pedig az összeset ismerem. Ismeretlen hangok voltak. Nem ismertem fel őket, kettő fiú hang volt. A következő pillanatban láttam hogy nyílik az ajtó és Justin jön be rajta de eléggé nehézkessen.
-Gyertek fiúk, itt el leszünk.-mondta Justin kábán, és a fiúkat beterelte a szobába- Lehet hogy itt lesz a csajom is, de ne foglalkozzatok vele.-intett egyet-
Bejöttek mindhárman, felkapcsolta Justin a villanyt és megláttak engem az ágyon, egy felsőbe és egy rövid nadrágban, magamra húzva a takarót. Felültem és vártam mi lesz a következő tettük. Justin nehezen oda jött az ágyhoz és mellém hajolt.
-Szia cica. Nem gond ha fiúkkal kicsit itt szórakozunk?-hajolt közelebb az arcomhoz, de akkor megéreztem azt a hihetetlenül erős alkohol szagot- -Te ittál?-toltam el magamtól- -Igen, talán gond? A fiúkkal ittunk pár kört.-csóválta a fejét- -Te részeg vagy. Takarodj mellőlem, így nem bírok melletted lenni.-mentem arrébb az ágyban, már majdnem leestem róla- -Te így nem beszélhetsz velem, itt marad Lil Za és Lil Twist is, és azt csinálod amit mondok. Megértetted?-kiabálta-
Félően néztem rá, a kettő srácra is ránéztem, de ők kezüket összedörzsölve nézték az eseményeket.
-Nem! Justin te részeg vagy! Nem vagy magadnál!-kiabáltam vissza- -És? Kit érdekel? Fiatal vagyok, azt csinálok amit akarok, nem mondhatod meg mit csináljak az életemmel. És most az csinálod amit én mondok. Megértetted?!-kiabálta-
Nem volt időm válaszolni, mert Justin megragadta a karomat és elkezdett húzni maga felé. Félelem ült ki az arcomra és nem tudtam mit fog velem csinálni. Ki kell innen szabadulnom, hogy ha nem akarom kórházban végezni. Justin egyre jobban és erősebben húzott magához, majd egy pillanatban meglöktem, így a földre esett és elengedett. Kiszaladtam a szobából, és Pattie szobájához mentem. Sírva ütöttem az ajtót, hogy minél hamarabb bejussak.
-Hol van?!! Hagytátok elmenni??!!-ordibálta a szobából Justin-
Ez az jelentette hogy újra összeszedte magát és elindult a keresésemre. Folyton néztem a szobát, hogy mikor látom meg dühvel teli szemét. Valakinek a kezét láttam meg az ajtón, és tudtam hogy nagyon kevés időm van. Megláttam Justin-t, ahogy ki jön az ajtó mögül, és pont akkor nyitott Pattie ajtót. Azonnal bementem és bezártam az ajtót. Sírva dőltem neki az ajtónak és lecsúsztam a földre.
Pattie azonnal mellém ült, átkarolta a vállamat és zsebkendőt adott. -Mi történt Emma?-kérdezte nagy szemekkel- -Jus...Justin...-fordultam felé, kisírt szemekkel-Ré...részeg...-habogtam- -Nem hiszem el... Bántott téged?
Nem bírtam többet beszélni a sírástól és csak a karomat mutattam oda Pattienek. Teljesen teli lett lila foltokkal és nagyon fájt. Pattie-nek a tekintette teli lett szégyennel, mivel a fia ezt tette a szerelmével.
-Figyelj kicsim, én most át megyek és beszélek Justin fejével. Te addig menj, pihenj le az egyik ágyban.-ölelt meg-
Nagy nehezen felkeltem a földről és az egyik ágyra feküdtem. Annyira kimerített a sírás, hogy azonnal elaludtam.
/Pattie/
Hogy tehette ezt Justin? Bántotta Emmát, és ezt nem tudom neki elnézni. Kis korában meg esküdte hogy sosem fog nőt bántani. Nagyon nagyot csalódtam benne. Nagy léptekkel haladok a szobája felé, ahol már ment a buli. Hangos rap zene és kiabálások. Azonnal rájuk rontottam az ajtót.
-Justin Drew Bieber!-rontottam be az ajtót- -Mi van anya?-nézett rám kábán- -Hogy merted bántani Emmát? Ő szeret téged! Neked meg ez a hálád érte hogy bántod?!! És miért vagy részeg????!!-kiabáltam- És ők kicsodák??-mutogattam a kettő fiúra- -Ők a barátaim, Za és Twist és nem fognak elmenni, csak azért mert Emmát meg kellene vigasztalnom!! Igen, ittam és?!! Nem dől össze a világ!!-kiabálta- Egyébként is ő nem tette meg ezt amit kértem tőle, úgy hogy nem nagyon érdekel hogy mit fog tenni ezután!!-vágta oda nekem a szavakat- -Nem ismerek rád fiam... Mit csináltatok vele?!!!!-kérdeztem a kettő fiútól, de látszott rajtuk, hogy ők is ittak- -Adtunk neki egy kis anyagot-nevettek fel- -Azonnal takarodjatok innen!!!-akkora hangerővel kiabáltunk,hogy már az egész hotel a mi veszekedésünket hallgatta-Mit műveltettek a fiammal??!! Normálisak vagytok hogy csak úgy adjátok neki a piát és a drogot????!!-már teljesen magamon kívül voltam-
Mire kiordítottam a fél torkomat, megjelent Scooter és Carin is. Scooter döbbentem nézett szét a szobában, ami teli volt vízipipával és sörös üvegekkel.
-Mi történt itt???-kérdezte szét tárt karokkal- Justin azonnal menjél aludni! Ez nem normális!!-mondta Scooter- -NEM! Nem mondjátok meg mit csinálok! Jól akarom érezni magam! És nem érdekel Emma, sértődjön meg ha akar, ha szakít velem, hamar találok új nőt!-dobta oda nekünk a szavakat- -Justin, most azonnal lefürdesz és alszol! EZ NEM TE VAGY!-ordibálta Scooter-
Nem bírtam tovább. Szemeim könnyel teltek meg. Nem tudom mi lelte a fiamat, hogy ilyen lett. Carin azonnal oda jött, és ölelgetni kezdett. Kivitt engem a szobából és maradt Justin-nal. Elmentünk az ő szobájukba, és szobához vezető úton még Kenny-vel össze futottunk, tudtam hogy Justin-hoz megy. Bementem Carin-nel a szobájukba, és hozott nekem egy pohár vizet. Meg is ittam azonnal, közben Carin nyugtatott. Remélem minden rendben lesz.
*Másnap reggel*
/Justin/
Szörnyű fejfájással ébredtem reggel. Minden mozdulat fájt. Felültem az ágyon, és körbe néztem, olyan volt a szoba amin átment volna egy tornádó.
-Mi történt?-kérdeztem magamtól-
Láttam az üvegeket a földön, a vízipipát. Csak ezt ne... Ittam. Kikeltem az ágyból és körbe néztem. Justin baszameg. Mit csináltál?? Kiket bántottál meg? Kérdeztem folyton magamtól. Felöltöztem, megmostam az arcomat és kimentem a szobából. Senki sem volt kint a folyóson. Csend volt. Elmentem Scooter szobájához, ahol már hallottam hangokat. Bekopogtam. Mikor kinyílt az ajtó, Scooter ideges tekintetével találtam magam szemben.
-Remélem most már jól vagy, az elmúlt este után.-fonta össze a karjait- -Mi..mi történt?-kérdeztem- -Még te kérded mi történt? Nem emlékszel semmire?! -Nem. -Akkor elmondom gyorsan. Ittál. Erőszakos voltál. Négyen nem bírtunk téged lefogni. Így már rémlik valami??? -Jézusom.. Mit tettem...Hol van Emma? -Pattienél.-mutatott a szobája felé-
Köszönés nélkül, futva indultam anyum szobája felé. Bekopogtam, és anyukám rémült tekintette fogadott.
-Anya, sajnálom ami este történt.-öleltem meg- -Semmi baj. Most már jól vagy, az a lényeg. -mosolygott rám- -Emma?-tettem fel a kérdést- -Elment.-hajtotta le a fejét- -Micsoda??? De hova ment???-estem kétségbe- -Haza. Azt mondta hogy idő kell most neki. -Utána megyek.-fordultam meg- -Justin-ragadta meg a kezemet- Most ne. Le kell nyugodnod, így nem mehetsz sehova, nem vagy magadnál. Ma utazunk tovább, addig nem mehetsz sehova. -De nem fogom kibírni nélküle. Ezt nem érthetted meg! Szükségem van rá.-teltek meg könnyel a szemem- Vissza futottam a szobába, magamra zártam az ajtót és sírni kezdtem. Nem tudtam mit tehetek. Úgy érzem magam mint akitől elvették a másik felét. Emma tesz engem egésszé és most csak egy fél vagyok. Nem tudom elviselni azt hogy nincs itt, nem ölelhettem, nem csókolhatom. Belefogok örülni ebbe. Miért ittam? Miért kellett hogy elveszítsem a szerelmemet a hülyeségem miatt? Miért? Meg állíthatatlanul folytak a könnyeim. Nem bírtam. Egy férfi is sírhat, ha ennyire megtörik. Nagyon sok kérdés cikázott bennem. Nem bírtam egy percig sem meg maradni. Feltápászkodtam a földről és a telefonomat kezdtem el kutatni. A földön megtaláltam egy sörös üveg mellett. Baszameg Justin, undorító vagy. Emma számát kezdtem keresni és tárcsáztam. Pár csörgés után csilingelő hangja szólalt meg. -Igen?-kérdezte- -Justin vagyok. Kérlek ne tedd le. Beszélni szeretnék veled. -Nekem nincs mondanivalóm neked az este után. Szörnyen megbántottál lelkileg és testileg is. Csalódtam benned és nem tudom hogy képes leszek neked-e meg bocsátani ezek után. Azt hiszem most az lesz a legjobb mindkettőnk számára a szünetet tartunk. Időre van most szükségem, hogy ezt feltudjam dolgozni. Most le kell tennem Justin. Szia. -Ne! Várj! Megszakadt a vonal. Teljesen össze törtem. Elvesztettem. Örökre. Miért kellett innom?? Miért?? Újra elöntött a könnyek halmaza, nem bírtam tovább. Csak sírni tudtam a fájdalom miatt...
Sziasztok! Sajnálom hogy ilyen későn hoztam részt, csak most volt időm folytatást írni. Remélem tetszeni fog a rész és kérlek kommenteljetek! #Eenie
"Miranda
még egyszer megölelt, aztán vettem egy nagy lélegzetet, és mondták hogy
én következek, így határozottan, elindultam a kifutó felé."
/Justin/
Meglettem híva a Victoria's Secret Fashion Show-ra, a Los Angeles-i koncert előtt kaptam még a hívást, nagyon is örültem neki,mert csoda szép lányok fognak körül venni. Nagyon izgatott voltam mikor megtudtam, de azonnal az eszembe jutott Emma. Ő erről nem tudhat. Azonnal féltékeny lesz. Inkább titokban tartom, majd azt mondom neki hogy egy titkos meglepetés fellépésre megyek.
*Fellépés napján*
Itt vagyok New York-ban, és már itt állok a kifutón, a Victoria's Secret-nél. Gyönyörű modellekkel találkoztam már, képet is csináltam velük és ide-oda kapkodom a fejemet a szebbnél szebb lányok után. Már a mikrofonomat teszik fel, Dan már mellettem hangolja a gitárját. Készen is állunk. -És 3,2,1 felvétel!-üvölti egy pasi-
-Hölgyeim és Uraim most következik a Pink Ball, és a sztár fellépő, JUSTIN BIEBER!-mondta férfi hang-
És bele kezdtem az As Long As You Love Me dalba. Dan mellettem gitározott.
Miután lement a dal, egy 20 perces szünet következett, addig berendezték a díszletet a következő dalhoz. Addig nekem is volt időm eltölteni, amit úgy döntöttem hogy a modellekkel fogok. Hátra mentem a backstage-be és rengeteg szebbnél szebb lányt láttam. Oda mentem hozzájuk, beszélgettem velük és képet is készítettem velük és persze meg is néztem őket alaposan. Szóltak hogy menjek, készen áll minden kezdődhet a következő dal. Visszamentem a kifutóhoz, és már ott várt rám egy csodás modell, aki eléggé jól nézett ki. Mellé álltam és elkezdődött a Beauty and A Beat.
Mikor a dal második részénél voltam a "Body rock, i wanna feel your body rock"-nál, megfordultam és megláttam Emmát, egy nagyon aranyos virágos szettben. Csodásan nézett ki, de azonnal folytattam a dalt. Jött felém és vicces fejeket kezdett elvágni,majd a kifutó végéhez ment. Én is tartottam vele és a kamera előtt pózoltunk egyet. Még rávetettem a tekintettem a mellére és elengedtem.
Emma vissza indult, nekem pedig tovább kellett folytatnom a dalt. Még egyszer össze találkoztam vele, utána végleg vissza fele ment. Aztán eltűnt. Milyen gyönyörű. A teste, a haja, a lába. Remélem még látom így. Vége lett a dalnak, megköszöntem a közönségnek a tapsot és lementem a színpadról. Azonnal a backstage-be mentem és Emmát kezdtem keresni. Ide-oda kaptam a tekintettemet, mikor meg láttam a virágos hajpántot amit viselt. Oda mentem mögé és a karjaimat a dereka köré fontam. Fejét felém fordította és nagy mosoly ült ki az arcára. -Justin!-örvendezett-Hát te hogy hogy itt vagy?-kérdezte- -Fellépőként lettem meghívva.-mosolyogtam rá- Nem bírtam tovább, nyomtam egy hosszú csókot az ajkaira. Annyira vágytam már rá. Ajkai az enyémhez tapadtak, végül szét nyíltak. Lassan kezdtek elmozogni, tökéletesen simultak az enyémhez. Kezemet az arcára helyeztem, majd simogatni kezdtem azt. Hallottam hogy az emberek körbe vettek minket és fotóznak, de nem érdekelt. A szerelmemmel akartam lenni, még több időt vele tölteni, érezni a csókját. Nem tudom hogy mikor fog haza utazni, de addig is ki akarom élvezni a közelségét. Kezei a hasamra simult, fel-alá jártak, az egyik pillanatban megtalálta az ujjaimat és össze kulcsolta azt. Megszorítottam vékony ujjait és bele mosolyogtam a csókunkba. Elváltam az ajkaitól, csillogó szeme és mosolya találkozott az enyémmel találkozott, majd karjaimba zártam. Fejemet a nyakába fúrtam, ő pedig a mellkasomba bújt. Elváltunk egymástól, nyomott egy puszit az arcomra, majd egy modell lépett mellénk. -Bocsánat hogy meg zavarom ezt nagyon megható pillanatot, de Emmának jönnie kell öltözni.-állt mellé egy hölgy- Egyébként Miranda Kerr -fogtunk kezet- és még egyszer elnézést hogy így rátok törtem,csak Emmának van még egy jelenése.-nézett rá nagy mosollyal Miranda- Nagyon tehetséges modell. -Igen az tényleg és az én barátnőm.-mosolyogtam rá, majd megöleltem- -Justin tényleg mennem kell, hamarosan én jövök és még át kell öltöznöm. -Menj, majd nézlek téged.-kacsintottam rá-Sok szerencsét!-nyomtam egy csókot a szájára- Még egyet mosolygott, majd Miranda oldalán eltűnt. Ahogy elment, 5 újságíró körbe vett. Feltettek pár kérdést, de nem voltak durvák, ezért szívesen válaszoltam rájuk. 10 perc alatt válaszoltam is rájuk. El is mentek utána, én pedig hallottam hogy jön Rihanna újabb fellépése. Egy nagy kivetítő elé álltam és vártam hogy feltűnjön Emma. /Emma/ Nagyon boldog voltam, hogy Justin ennyire meglepődött. Egész végig mosolyogtam,mert tudtam hogy Justin boldog. Ez nagyon jó érzéssel töltött el. Mirandával siettünk hátra, öltöznöm kellett. -Nagyon megvolt lepődve Justin.-nevetett Miranda- -Igen, és köszönöm.-mosolyogtam rá- -Még is mit?-kérdezte nagy szemekkel és felém fordult- -Azt hogy ilyen jó meglepetést csináltál nekem és Justin-nak.-öleltem meg- -Jaj Emma. Ne köszönd, örülök hogy boldogok vagytok. Nekem ezt nagyon jó nézni, mert tudom min mentek keresztül, én is ilyen voltam. Szeretek másoknak örömet szerezni, ha ti vagytok, akkor nektek fogok.-mosolygott rám- -Miranda, köszönöm. Te egy angyal vagy.-öleltem meg- -Tudom, de én Victoria's Secret Angel vagyok.-nevetett fel- De tényleg menjünk, mindjárt itt az idő. Miranda beküldött egy öltözőbe ahol már várt rám az újabb fehérnemű szett. Fel is vettem, kiléptem az öltözőből és azonnal Miranda hozta a dekorációért felelős embereket és feltették rám a kiegészítőt. Ami egy lila virágokból álló szárny volt. Még oda jött pár sminkes és fodrász, megigazították a hajamat és a sminkemet és készen is voltam. Már csak Rihanna hiányzott. Nem is kellett rá sokat várni, pár percen belül meg is jelent. Oda jött mellém és megölelt és beszélgettünk egy keveset.
-Szia Emma,Rihanna vagyok.-mutatkozott be, egy öleléssel- Nagyon örülök hogy megismerhetlek. -Én is nagyon örülök, nagyon szeretem azt a zenét amit csinálsz, és rettentően boldog vagyok hogy veled léphettek színpadra.-motyogtam gyorsan- -De kedves vagy, Justin nagyon szerencsés hogy rád talált. Ismerem Justin-t már rég, és mindig egy olyan lányról álmodott mint te.-karolta át a vállamat- -Nagyon szépen köszönöm a kedves szavaidat.-pirultam el- -Oh, de aranyos vagy, hogy így elpirulsz.-nevetett- Jött pár technikus, akik felszerelték Rihannára a mikrofon eszközeit és készen is állt a fellépésre. Még egyszer mellém jött Rihanna, megölelt és sok szerencsét kívánt nekem. Ez erőt adott, de még hiányzott valaki. Justin. Azonnal elkezdtem keresni őt tömegben, de nem mozdulhattam el a helyemről, ezért felemelkedtem a lábujjaimra, és fürkészni kezdtem el a tömeget. Párszor körbe fordultam, de nem láttam meg Justin-t. Még egyszer körbe néztem és akkor meg láttam. Ő is engem keresett. Szemeink össze találkoztak, és nagy mosolyt küldött felém. Nagy mosolyt küldtem neki köszönetként, ő erre küldött egy csókot levegőben. Sokkal jobban éreztem magam. Készen álltam. Még vettem egy mély lélegzetet, és készen éreztem magam. Már csak indító szóra vártam. -Hölgyeim és uraim, az Angels in Bloom következik, üdvözöljék újra a színpadon Rihannát!-mondta egy férfi hang- Rihanna már kint volt, és bele kezdett a dalba. Aztán engem is elindítottak.
Nagyszerű volt az egész Show, nagyon örültem hogy részt vehettem rajta. Vége lett a shownak, vissza tértem a backstage-be és azonnal Justin-t kezdtem keresni. Mikor hátra értem, egy széken ült és a térdén dobolt. Ahogy meglátott, felém fordította a fejét és felpattant a székről. Karjait széttárta, és belevetettem magam. Felkapott és megforgatott a levegőben. Miután párszor megpörgetett, letett a földre, kezeit a derekamra simította. Kezeimmel körbefontam a nyakait, majd a selymes hajába túrtam a kezemet. -Csodás voltál.-nyomott egy csókot a számra- -Te is.-dörgöltem az orromat hozzá- -Nagyon meglepődtem amikor megjelentél a kifutón, azt hittem hogy elsőnek csak képzelődök, de aztán rá jöttem hogy a valóság jobb, mint az álom.-kacsintott rám- -Ez egy meglepetés volt, mindkettőnk számára.-fogtam meg a kezét- -Ezt hogy érted? -Tudod, amikor elmentünk még Los Angeles-ben Carin-nel és anyukáddal vásárolni, akkor egy megbeszélésre mentünk, az ottani Victoria's Secret boltba, és ott találkoztam Mirandával, és ott lett készítettek egy rólam egy fotósorozatot, és miután vége lett a fotózásnak, Miranda felkért hogy szerepeljek a show-ban, és csak abban a szekcióban kell szerepelnem amiben te vagy fellépő, de később közölték velem hogy még egy másikban is leszek, amiben Rihanna szerepel és így kerültem be.-mondtam el gyorsan- -Hú, ezt jó gyorsan elmondtad.- nevettem- De nagyon jól néztél ki az egyszer biztos.-kacsintott rám- -Köszönöm. De nem mennénk vissza a hotelbe?-kérdeztem- -Nekem még koncertem van.-hajtotta le a fejét- -Tényleg. Teljesen kiment a fejemből. Nem lenne gond ha én most nem mennék? Nagyon kifáradtam. -Nem. Menj vissza nyugodtan a hotelbe pihenni. Letudom ezt a koncertet gyorsan, utána siettek hozzád.-puszilt meg- -Rendben.
Felvettem egy rózsaszín köpenyt, megkerestem a táskámat, elköszöntem mindenkitől és vissza indultunk a hotelbe. Justin mellé beültem, vissza vitt a hotelbe, egy csókkal elköszöntem tőle és sok sikert kívántam neki a koncerthez. Fel lifteztem az emeletre, de nagyon csönd volt, mindenki a koncerten volt. Bementem a szobába, letussoltam és felnéztem még a világhálóra és gondoltam kiteszek egy képet az este emlékére.
"Csodás Show volt. Köszönök szépen mindent. Felejthetetlen este volt. Miranda Kerr köszönök mindent. #Victoria'sSecret
Kiposztoltam a képet, az éjjeli szekrényre tettem a telefonomat és elaludtam. Pár órával később nagy hangzavara ébredtem fel...
