49. rész

/Justin/

A taxiban ülve, a telefonomat nyomkodtam és néztem az Emmával közös képeinket. A nézegetés közben pár könnycsepp le is csúszott az arcomról, és nem akartak megszünni.  Csak bámultam kifele és néztem az embereket, ahogy mennek az utcákon és sietnek. Úgy elmerültem hogy nem is vettem észre hogy megérkeztem a reptérre. Felcsaptam a kapucnimat és a napszemüvegemet, és felvettem a táskámat, majd  sóhajtottam egy nagyot és kiszálltam. Nagy meglepödésemre nem volt egy riporter se ott, igy hát könnyedén indultam el.  Bementem és az információs pulthoz mentem, szóltam hogy George Melten-t keresem,  2 perc alatt ott is volt, mondtam neki hogy vissza kell repülnöm Kanadába.  Egy telefont elintézett és már mondta hogy egy fél óra múlva indulhatunk is. Követtem George-ot a géphez, kiértünk a felszálló térhez, ő mondta hogy elmegy még a felszállás elötti vizsgálatokat elintézi, utána ő is feljön a gépre. Elkezdtem felfele menni a lépcsőn, majd megálltam és vissza fordultam. Körbe néztem hátha látom valahol Emmát de sajnos nem.. Vissza fordulta és elszomorodva leültem a helyemre. Néztem ki az ablakon és a madarakat figyeltem. 

-Kérem Mr. Bieber kapcsolja be az övét, megkezdjük a felszállást. *szólt George*

Bekapcsoltam az övemet, és éreztem ahogy a gép gyorsul és elkezd emelkedni. Könnyes néztem vissza utoljára Budapestre..

/Emma/

Még mindig csak a plafont tudtam bámulni, semmi mást..  Aztán megláttam az éjjeli szekrényemen bekeretezett, Justinnal első közös képünket és azonnal elő törtek a könnyeim.

Az a sok boldog nap, perc és pillanatok, együtt. Olyan boldogak voltunk együtt, miért kellett vége lennie? 

Nem tudtam elhinni hogy vége, és már nem az enyém Justin... A nagy feszültségek között el is nyomott az álom.

*Pár órával késöbb*

Kellemes illatokra ébredtem fel, olyan este 6 óra körül. Kimásztam az ágyamból és lementem a konyhába. Anya a konyhába sürgött-forgott.  Oda mentem és azonnal látta rajtam hogy valami nincs rendben.

-Mi baj kicsim?*kérdezte aggódoan*
-Justin..Justin.. szaki..szakitott velem..*nagy nehezen kinyögtem*
-Micsoda?!! Mi történt??
-Justin itt volt, és éppen medencéztünk, amikor valami történt és megörült, felfutott és a cuccait elkezdte összepakolni de nem szólt semmit, én meg kérdeztem töle folyton hogy mi  történt, ő erre mondja hogy a turnét folytatnia kell és már az összes jegy el fogyott és a rajongói is várják már, és hozzá vágtam azt a kérdést hogy most itt hagysz? Azt mondta hogy én megyek  vele..  És ez volt az utolsó, nem értettem hogy a rajongói fontosabbak nálam, és megmondtam neki hogy vége és kimentem a szobából.. Majd csak azt láttam ahogy elmegy..*nyögtem ki*
-Jaj, kicsim sajnálom..*vett az oltalmazó karjaiba* Biztos megtudjátok beszélni.*simitotta el a hajamat*
-Nem is tudom anya.. nagyon bizonytalan vagyok..*fel emeltem a fejem*
-Nem úgy ismerem Justint, hogy téged csak úgy elbirna felejteni egyik percöl a másikra. Biztos hiányzol neki, úgy mint te neked ő. *mosolygott rám anya*
-Van valami igazság abban amit mondasz. Támadt egy ötletem is.

Oda hajoltam anya füléhez és bele súgtam neki az ötletemet. Amikor elhúztam töle a fejemet,  azonnal bólintott egyet rá, igy beleegyezve.

-Ha bármibe kellene segiteni, csak szólj.
-Elsö dolgom az lesz, de el kellene intézni valamit.
-Mondj csak.

Elmondtam neki hogy mire lenne szükségem még, és csak bólintott egyet.

-Mikorra kellene?*kérdezte*
-Jövöhét csütörtökön lesz az elsö, tehát addigra kellene.
-Meg lesz kicsim minden idöben.
-Imádlak.*öleltem meg*

Nagyon örültem, fel is szaladtam a szobámba és mosolyogtam mint a tejbe tök. Egyszerüen éreztem hogy minden rendbe jön újra. Kinéztem az ablakomon és éreztem azt hogy újra feltölt engem a boldogság. Elmentem lefürdödtem, hajat mostam és be ugrottam az ágyamba. Elö kaptam a gépemet és felmentem twittere. Azon posztoltam is.

"Ez a nap már nem is lehetne jobb. Imádlak anyu."

Még kicsit fent maradtam,  válaszoltam levelekre és még másokra. Aztán szép lassan eltettem magam másnapra.

/Justin/

Már 7 órája repülön ülök, egyedül. Lassan megérkezem Kanadába, ahol újra kezdjük a turnét. Már régen láttam a családomat is, hiányoznak. De Emma jobban hiányzik, egész  végig csak rajta jár az eszem, szünet nélkül.  

*2 órával késöbb*

Leszállt a gép Stratford külvárosában, és már  a kijárat felé tartottam, csak otthon akartam lenni, sehol máshol. Kenny várt engem, már nagyon rég láttam.Mikor kiléptem a reptér kijáratán egy tucatnyi riporter támadt le.

-Justin! Vége a kapcsolatának Emmával?
-Mit gondol, hamar túl teszi magát a szakitáson?
-Ha jól hallottuk Emma már túl is tette magát, egy új fiúval látták valamelyik nap! Mi a vélemény erröl?


Hátra fordult a riporterekhez és válaszoltam nekik. Öszinte akartam lenni, félig meddig.

-Öszintén most én sem tudom hogy mi történik velem, remélem egyszer minden rendbe jön. 
-Senki sem teszi magát hamar túl egy szakitáson, hiszen az érzelem még mindig köti ahhoz az emberhez akit szeretett. Engem is még kötnek ezek az érzelmek, de megpróbálok ezekkel nem törödni, bár eléggé nehéz. 
-Valószinüleg össze tévesztették a bátyával, Dáviddal.

Ezzel be is fejeztem és beszálltam a kocsiba Kenny mellé.



Sajnálom hogy most ilyen késön hoztam részt, de igy volt idöm. Remélem jó lett, komizattok és irjatok!

48. rész

/Justin/

A tévé bekapcsolt és éppen a friss sztár hirek mentek. A szemem a képernyőre tapadt és csak nagyra kinyitottam a számat a látványtól.  Emma is kijött a fürdöböl és oda jött hozzám és ő is leült mellém az ágyra.



"A tegnapi nap folyamán a hires Jelena pár nagy szerelmi jelenetet rendezett a budapesti repülötéren.  A szemtanúk elmondása szerint  a pár épp egy heves veszekedésen estek át, miszerint Justin el akarta vinni a lányt, a szülei tudta nélkül, de mikor éppen Emma a szüleivel indult haza, megfordult és befutott a reptérbe. Itt kezdödött a filme illö jelenet, Emma át törve a biztonsági szolgálatot, Justin felszálláshoz készülö magángépéhez indult, közben az eső is elkezdett esni. A szerelemmel teli lány csak futott a gép felé, és elkezdte orditani szerelme nevét, amire fel is figyelt. Emma a géphez kezdett elfutni, miközben Justin és észre vette a felé eléggé gyorsan közeledő szerelmét. Lefutott a gépröl és ő is elkezdett a lány felé futni, majd egy pillanatban a szerelmesek nagy csókkal jutalmazták meg a pillanatot. Sokáig csókolóztak a szakadó esőben, egészen addig ameddig a biztonsági őrök meg nem zavarták a romantikus pillanatot. El is indultak de többször megálltak és csókolták egymást és Justin felemelte kedvesét és pörögtek. Akik a reptér üvegei mögül figyelték az eseményeket, azok szerint nagyon romantikus és megható volt a pár jelenete. Szerintetek nem aranyosak? Szerintünk nagyon aranyosak és imádjuk őket azért amiért ennyire nem félnek az érzéseik ki mutatásától. Reméljük nem lesz még vége ennek a gyönyörű szerelemnek."

Teljesen megkönnyebültem, azt hittem hogy valami mást fognak irni, azt hittem hogy a veszekedésünkröl. Rá pillantottam Emmára és csak mosolyogtunk egymásra. Felemelő érzés volt az hogy nem valami botrányt irtak meg rólunk. Közel hajoltam Emmához és nyomta egy puszit az orrára.

-Mehetünk?*állt fel, és indult az ajtó felé*
-Várj!*húztam vissza* Szeretlek.*és adtam neki egy csókot*

Az ajkaink egymásba olvadtak, és édesen kényeztették egymást. A nyelvemnek Emma többször is utat engedett. Majd pár perc elteltével elengedtük egymás ajkait és elindultunk a medence felé.

-Figyelj, én ruhástól fogok fürödni??*kérdeztem, széttárva a karjaimat*
-Mindjárt hozok neked valami ruhát.*kacsintott rám*

Emma kiviharzott a szobából és amilyen gyorsan elment olyan gyorsan is jött vissza. Egy piros fürdö gatyát hozott nekem. Fel is vettem gyorsan, adott Emma egy törölközöt és már kint is voltunk a medencénél. 

Nagyon szeretem Emmáék medencéjét, olyan nyugodt, és magával ragadó. Amikor itt vagyok akkor teljesen letudok nyugodni és amikor a vizben úszok akkor teljesen csak magam vagyok. 

Emma ledobta a törölközöjét a napozó ágyra és már bele is ugrott a vizbe egy fejessel. Amikor feljött, olyan volt mint egy szupermodell, a vizcseppek csak úgy gördültek le az arcáról és a testéről, nem birtam ki, én is ledobtam a törölközömet és beleugrottam a vizbe. Egyenesen oda úsztam Emmához és ahogy feljöttem a viz alól, Emma vizes arca fogadott, egy nagy mosollyal párostiva. Nem is kellett több, a vizes ajkait annyira kivántam hogy nem tudtam megállni hogy minden pillanatban oda ne nézzek. Az egyik ilyen pillanatban Emma elkezdett közeledni felém és amikor már csak pár milliméter volt az ajkaink közt, lebukott a viz alá. Elkezdtem forogni és keresni, de nem láttam, de aztán feltünt a teste kifinomult vonala, a medence végén. Háttal jött fel a viz alól, én meg ahogy megláttam beleharapdtam a számba, hiszen olyan fantasztikus látvány volt. Lassan megfordult és a szemeit rám szegezte, villantottam rá egy mosolyt és aztán én is lebuktam a viz alá és oda úsztam hozzá. A két könyökét kitette a medence szélére és úgy várt engem.

-Na? Már azt hitted hogy eltünhetsz elölem?*kérdeztem töle viccesen*

-Hát igen.*mondta nevetve*

-Akkor rosszul hitted, mert még is itt vagy a karjaimban.*öleltem át a derekát*

-Gyere már ide, te szupersztár.*húzott közel magához*

Szorosan közel voltunk egymáshoz és a nedves ajkaink egybeolvadtak, végleg. 

A viz cseppek az arcáról át vándoroltak az enyémre, ami miatt csak bele remegett az egész testem. Párszor a nyelve átcsúszott az enyémbe, de a csodás csókunknak sajnos hamar vége lett.

-Mennyi az idö??*kérdeztem meglepöen*
-Háromnegyed 1. Mert??*kérdezte*
-Gyere menjünk öltözni.*húztam kifele a vizböl*
-De..de...de.. Justin! Mi a baj????*emelte fel a hangját*

Nem válaszoltam neki csak húztam kifele a vizből, mint egy örült. Felkaptam a törölközöket és sietve fel felé tartottam Emma szobájába. Mire én felértem Emma még a lépcsőnél volt. Már a ruháimat szedtem össze és Emma idegesen berontott a szobába.

-JUSTIN DREW BIEBER!!! Megtudhatnám mi folyik itt??? Egyik pillanatban még nyugodtan lent medencézünk, aztán valami történik és te megörülsz és kirángatsz a vizből és felrohansz a szobámba.. Mi van veled????*kérdezte idegesen*
-Nézd, tudod, már lassan mindjárt november, és igy is már meg kellett szakitanom a turnét, és hát valamikor folytatnom kell.*mondtam miközben pakoltam a cuccaimat*
-Itt akarsz hagyni???
-Hogy juthat ilyen az eszedbe? Sosem hagynálak itt, te is jössz velem.
-Micsoda??!! Justin most nem hagyhatom itt anyuékat és a suli is... emlékszel???

Már veszekedésbe torkolott az egész, és már az egész ház a mi veszekedésünktöl zengett. 

-De persze hogy emlékszek és úgy lett megbeszélve hogy a magántanárom, George fog téged tanitani.
-Justin mióta te döntesz arról, hogy én mit csináljak?? Ha jól emlékszem még én hozom a döntéseimet.*mondta eléggé idegesen* Na jó figyelj, ha most itt hagysz akkor...
-Akkor mi lesz?? *vágtam a szava közé*
-Szakitok veled.

Ledöbbentem. Szakit velem?? Ezt nem hiszem el... hogy lenne erre képes?? 

-Hogy??!!*kérdeztem meglepöen*
-Jól hallottad. Szakitok veled, ha elmész.
-Fontosak a rajongóim, találkozni akarok velük, szórakoztatni öket és már a turné összes jegye el kelt, nem mondhatom nekik azt hogy "bocs, de még sem turnézok".*emeltem fel a hangom*
-Ha neked fontosabbak a rajongóid, akkor menj, de engem felejts el.*orditotta*
-Em..

Nem tudtam befejezni a mondatomat, mert kiviharzott a szobából és be is csapta az ajtót. Lerogytam a földre és a fejemet fogtam. Most akkor szakitott velem? Nem birom felfogni..

/Emma/

Kirohantam a szobából és amikor becsaptam az ajtót, a könnyeim szöktek elő. Nem hiszem el hogy a rajongó fontosabbak neki mint én.. Megértem hogy szereti öket és foglalkozni akar velük, de azért engem ne hanyagoljon el értük. Este is amikor az ágyban feküdtem és Justin felkelt, azzal engem is felkeltett, de utána csak tettetem hogy alszok és elkezdett  a fanjaival videóchattelni  az ágyam elött. Még az éjszaka közepén is tudd velük foglalkozni, nem pedig azzal hogy pihenjen. Ezzel most megbántott.. Lementem a nappaliba és ledöltem a kanapéra és csak folytak a könnyeim. Szerencsére nem volt otthon anya, se apa, se Dávid, igy nem hallátok a veszekedésünket. Megfogtam egy párnát és magamhoz öleltem, úgy sirtam tovább. Majd az egyik pillanatban halottam hogy valaki jön le a lépcsön, és Justin jött le egy táskával. Meglátott engem a kisirt szemeimmel a kanapén, rám nézett egy olyan tekintettel hogy "Sajnálom.", de nem nagyon hatott meg. Lehajtotta a fejét és ki lépett az ajtón. Mikor halottam az ajtó becsukódását, oda mentem az ablakhoz és óvatosan a függöny mögül néztem Justint ahogy elmegy. Vissza is nézett és észre is vett hogy sirva nézzem ahogy elmegy. Hivott magának egy taxit, mikor beakart szállni, vissza nézett szomorúan  és lehajtotta még egyszer a fejét, aztán beszállt és elhajtott a kocsi. Vissza mentem és leültem a kanapéra és csak néztem a plafont. Majd rájöttem hogy holnap suli van és kémia tézét irunk. Felmentem a szobámba és elkezdtem tanulni, vagy is hát csak próbáltam. 20 percet ültem felette de nem sikerült.. Most nem tudtam másra gondolni hogy Justin elment.. Vége..Elövettem a telefonomat és felmentem twittere. 

"Minden jónak egyszer vége..."

Ezt kiirtam twittere és az utam Justin profiljára vezetett. Láttam hogy már ő is irt, és képet is tett fel hozzá.

"Magányosan tartok haza.. Remélem majd megtudsz bocsátani, Sajnálom...Hiányzol. Szeretlek."

Nem tudtam mit csinálni, belém nyilalt a hiányérzet, ami nagyon fájt. Át másztam az ágyamra és letettem a fejemet a párnába és mindent kizártam, csak én és a gondolataim létezek.

Sziasztok! Sajnálom hogy már egy hete nem irtam, de ez a hetem a suliban nagyon húzós volt. De remélem most kárpótoltalak titeket. És egyet szeretnék kérni töletek. Legyetek türelmesek! Nem tudok minden nap több részt is irni. Amúgy is, én szeretek izgulni minden történet folytatásán. Csináljátok ti is! 

Remélem tetszett ez a rész, komizattok vagy irjatok!

*Eenie

Meglepetés:)

Szóval itt a meg igért meglepetés. Úgy gondoltam egy kis képözön tetszeni fog nektek. Tudom hogy már volt ilyen, de miért ne lehetne még egyszer? És egyébként is imádjuk a Justinos képeket! Nem? DE!:D Jó kép nézegetést.:)

47.rész

*Másnap reggel*

/Justin/

Reggel 9 óra lehetett mikor a nap szemembe sütő sugarai keltem fel. Nagy nehezen kinyitottam a szemem és Emma még édesen szuszogott a mellkasomon. Óvatosan simogattam az arcát, majd  csak gyönyörködtem benne, aztán észrevettem hogy elkezd mozogni és nyitogatni a szemét.

-Jó reggelt Csipkerózsika.*simogattam meg az arcát*
-Aaah. Jó reggelt.*nyomott egy puszit a számra*
-Hogy aludtál??*kérdeztem*
-Nagyon jól, mert itt voltál velem és még veled is álmodtam.
-Na.. el is mondod?? *néztem rá kiváncsian*
-Nem! Mert akkor nem fog valóra válni.*pirult el* Inkább szedd össze magad és lemegyünk reggelizni.

Nem is kellett több kipattantam az ágyból, megmostam az arcomat és fel öltöztem. Egy fekete ülepes gatyát vettem fel egy piros trikóval. Még felcsaptam a hajamra egy fullcapet és készen is voltam teljesen. 5 perc alatt el is készültem, de még Emma az ágyban feküdt. A kis lusta, gondoltam magamban. 

-Na, Emma, haladj, éhes a szupersztár...*húztam le róla a takarót*
-ÁÁÁÁ*kiabált* Justin!! Add vissza a takarómat!
-Nem! Kelj fel és gyere, menünk reggelizni.
-De nem is tudom hogy mit vegyek fel..
-Majd én választok neked.

Elindultam a szekrénye felé és kinyitottam. Leesett az álam, nagyobb ruhás szekrénye van mint nekem!Megdöbbentö tény volt ez a számomra. Elkezdtem keresgélni és nem is telett sok idöbe és találtam már neki egy felsöt, rövid nadrágot és cipöt is.

-Ez jó lesz??*kérdeztem*

-Justin, azt hiszem te már jobban ismered az én ruhatáramat mint én saját magam*nevettet*

-Van ilyen. Na de menj, vedd fel és haladjunk.*mutattam a fürdö felé*

-Igen is, fönök.*és nyomott egy puszit az arcomra*

Kivette a ruhákat a kezemből és beszaladt a fürdöbe. Addig leültem a kanapéra és elövettem a telefonomat. Láttam hogy anyutól van már 32 nem fogadott hivásom és 13 smst is kaptam töle. Még Scooter is felhivott. Azonnal elkezdtem tárcsázni anya számát.

-Szia anya, láttam hogy kerestél, de mielött leszednéd a fejem nyugodj meg, minden rendben van, biztonságban vagyok.

-Az engem most nem érdekel, csak az hogy hol vagy! 1 héttel múlva kezdödik a turné!!!*emelte fel a hangját*

-Anya!!! Nyugodj meg!!  Holnap már  megyek is vissza, hiszen még próbálni is kell a táncosokkal..

-Jól van kicsim, de majd még hivj.

-Okay. Szia.

Mire letette a telefont, addigra Emma kilépett a fürdöböl.

-Kivel beszéltél?

-Csak Pattievel, csak mondta hogy mikor kell vissza mennem...*csuklott el a hangom*

Emma nem szólt semmit, csak lehajtotta a fejét. Oda mentem hozzá és a kezemmel felemeltem az arcát.

-Ne félj, mindig veled leszek, vigyázzok rád, és soha, de soha nem engedlek el.

A tekintetét óvatosan rám emelte, majd lágyan megcsókoltam.

-Bármikor, bármilyen messzi leszek töled, mindig, teljesen szivemből foglak szeretni. Ezt ne feledd el soha.*simogattam meg az arcát*

-Szeretlek.*nyögte ki*

Én erre csak elmosolyodtam és újra megcsókoltam. Mikor a számat elhúztam az övéjétöl, megfogtam a kezét és elindultunk lefelé reggelizni. Az ebédlöben épp ott volt Dávid, ahogy meglátott engem felállt, és felviharzott a szobájába, majdnem fel lökve engem és Emmát. Egymásra pillantottunk Emmával és csak rá vágtunk egy olyat "hagyjuk, majd lenyugszik" arc kifejezést. Leértünk és Emma anyukája várt minket. Isteni illatok csapták meg az orromat.

-Jó reggelt gyerekek.*köszönt kedvesen*

-Szia anyu*mondta Emma és nyomott egy puszit az arcára*

-Ccsókolom Anna.

-Nyugodtan köszönhetsz Sziával is.*mosolygott rám* De inkább gyere reggelizni.

Leültem Emma mellé és elkezdtük falni a gofrit. Emma kettő perc alatt megevett nagyjából hatot, én meg még csak a harmadiknál tartottam. Emma tiszta csoki volt, én csak nevettem, nagyon aranyos volt. 10 perc alatt el is fogyott az összes gofri. Emma éppen szalvétáért nyúlt hogy letörölje a csokit az arcára, de megfogtam a kezét és mondtam neki halkan hogy ne tegye. Megköszöntük a reggelit és újra az emeletre tartott az utunk. Fel is siettünk, majd becsuktam Emma után az ajtót.

-Miért nem törölhetem le a csokit az arcomról?*kérdezte meglepöen Emma*

-Mert én akarom rólad letörölni.*mentem hozzá közelebb*

Magamhoz húztam és lassan az ajkairól elkezdtem lenyalni a csokit. A nyelvem körbe fonta az ajkait, az ő ajkai pedig csak élvezték a játékomat. Elengedtem az ajkait, és áttértem az arcára. Vadul elkezdtem nyalni, ami már csak-csak gusztustalan volt, de nekem vicces.

-Justin!Justin!! Állj le, ez már undoritó!*nevetett*

-Már csak egy centi!*mondtam nevetve*

Mikor végeztem elvettem a nyelvem a szerelmemarcáról, aki értetlenül állt maga előtt és csak nevetett. Oda mentem hozzá és megöleltem. Örült neki. 

-És mi a mai program??*kérdeztem*

-Egy kis medencézésnek örülnél?*csillant fel a szeme*

-Teljesen megfelelö!*emeltem fel az örömömben*

Emma bement a fürdöbe át öltözni, én meg kint maradtam a szobájában,  amikor ráültem a távirányitóra és bekapcsoltam a tévét. Ledöbbentem ültem és bámultam a tévét...

És itt a 47.rész! Mivel sikerült feltennem ezt a részt még ma, de az igéretemet betartom. Holnap figyeljétek az oldalt, mert lesz egy pici meglepetésem nektek.;) Ne felejtsetek el komizni és cseten irni!

46. rész

/Emma/

A kocsi utat Justinnal össze bújva töltük el. Anya többször is hátra nézett és csak mosolygott.  20 perces út után megérkeztünk a házunkhoz. Justin még a kocsiban megfogta a kezemet és úgy szálltunk ki. Kiszedtük a csomagjaimat a  csomagtartóból és elindultunk befelé. A bejárati ajtót átlépve, Justin rémült tekintetén akadt meg a szemem. Oda léptem hozzá és kérdöre vontam.

-Mi baj???*kérdeztem, miközben a karjaimmal átöleltem a derekát*
-Semmi...*sújtotta le a tekintetét*
-Justin, ismerlek már. Mi a gond???
-Hát...Dávid... Félek töle, hogy a tettem miatt kicsit...elver..*halkult el a hangja*
-Csak azt merné meg! Akkor én is beszállok a bunyóba!*húztam ki magam*
-Kiütéssel nyernél.*nevetett*

Csak nevettem és nyomtam az arcára egy puszit. Szóltam anyának hogy ha nem lenne baj Justin ezt az éjszakát nálunk töltené, hiszen már nincsenek már itt Pattiék, igy hát most egy hotelbe se tudna menni. Anya bele is egyezett azonnal, örültem is neki. Megragadtam Justin kezét és fel húztam őt a szobámba. Mikor felértünk az emeletre, Dávid jött ki a szobájából. Megfagyott a levegő abban a pillanatban. Dávid tekintette forrt a dühtöl, ott helyben megtudott volna ölni egy embert. Justin kicsit a hátam mögé bújt, de a kezemet fogta.

-Mit keres itt ez??!!*mondta dühösen* 
-Nyugi már, csak itt tölti az éjszakát mert nem tudd hotelba menni.
-Akkor majd én fogom szállásra jutatni, de az a kórház lesz!!*emelte a levegöbe a kezét*
-DÁVID!! Mit akarsz vele???!!! Ha meg ütöd akkor azzal nekem is fájdalmat okozol!!*emeltem fel a hangom*
-Nem akarom hogy még egyszer elvigyen téged, egyébként is nem mer ellenem kiállni hogy mögéd bújik????
-Nem fél töled, csak tudja hogy ilyen helyzetben mi a helyes. Példát vehetnél róla.*válaszoltam flegmán*

Nagy szemekkel nézett rám a bátyám, majd megfordult és beviharzott a szobájába. Justin rám nézett és csak mosolygott. Elindultam a szobám felé, majd mikor beértünk Justin be is csukta utánunk az ajtót.  Oda mentem a szekrényemhez és elkezdtem keresgélni a pizsimet. Egy fehér atlétát vettem elö, egy fekete sort nadrággal. Épp indultam a fürdö felé mikor Justin megfogott hátulról és az ágyam felé kezdett húzni. Felé fordultam és én is elkezdtem tolni öt az ágyam felé. Justin leült az ágy szélére én meg lassan rá ültem. Vigyorogtam rá, de nem csókoltam meg. Amikor már csak pár miliméter választotta el az ajkaink, leugrottam róla és kifutottam az erkélyemre. Imádom az erkélyemet, anyuék csináltaták meg ilyen gyönyörüre a 16.-ik  születésnapomra. Ez az én rejtekem. Ha gondolkozni szeretnék csak ide jövök.

Kifutottam az erkélyre és elbújtam a tolóajtó mögé. Csak vártam hogy mikor bukkan elö Justin az ajtóm mögül. Fél percet vártam, mikor megláttam Justin lábát kibújni a küszöbön, és lassan ő maga is elö jött. Félve dugta ki a fejét, elnézett balra és abban a pillanatban rá ugrottam. A karjaimmal körbefontam a nyakát és elkezdtem csókolgatni a nyakát. A lábammal körbefontam őt nehogy leesek róla. A vállára emelt és elkezdett velem örülten forogni.

Szerencsére volt olyan széles az erkélyem hogy nem mentünk neki semminek. Vidáman nevettem, amire Justin is fel figyelt.

-Justin!! Tegyél le te örült!!*nevettem*

-Nyugalom, tartalak hercegnő.*mondta kicsit kuncogva*

Ez a mondata teljesen megnyugodtam és csak hagytam hogy pörögjek az én hercegemmel. Pár percre megszünt az idö és a lét számunkra. Csak a forgás volt, semmi más, szabadnak éreztük magunkat és szabályok nélkülieknek. Végre újra együtt lehetünk. Pár percnyi forgás után letett Justin és kicsit is szédültem de nem volt jelentös. A karjaim még mindig a nyaka körül voltak, és csak vigyorogtam rá.

-Nagyon örül vagy, tudod???*kérdeztem töle vigyorogva*

-Képzeld, tudom de te az örültségemnek nem szabhatsz határokat.*öltötte rám a nyelvét*

-Na gyere csak ide.*húztam közelebb a polójánál fogva*

Adtam neki egy forró csókot és Justin azonnal neki nyomott az toló ajtómnak. Igazi francia csók volt. A nyelveink többször összeértek, az ajkaink csak egymáson táncoltak, és csak a levegöért kapkodtunk. Justin a hideg kezét az arcomra tette, én meg a kezemmel végig simitottam a kezét, majd összefonta az ujjait az enyéimmel. A bal keze a derekamon pihent és egy kicsit még simogatta is. Lassan elengedtem az ajkait és felé fordultam.

-Szeretlek Justin Bieber.

-Szeretlek Nagy Emma.

Elmosolyodtunk mindketten és nyomtam a szájára egy hosszú szájra puszit.  Megfogtam a kezét és behúztam a szobába és mondtam neki hogy menjünk le vacsizni. Nem ellenkezett. Lementünk a lépcsőn, a nappalin át a konyhába. Kinyitottam a hütöt és elkezdtem keresgélni valami kaját.

-Spaghetti jó lesz?*kérdeztem töle*

-Hmmm. Nyami, kedvencem!*csillant fel a szeme*

Megfőztem a tésztát és csináltam mellé szószt is és már kész is volt a vacsora. Justin csak úgy nyalogatta a száját  látványtól, de láttam a szemeimben hogy elgondolkodik rajta hogy én most ilyen jól tudok főzni? Hát egy spaghettihez nem sok tudomány kell. Szedtem mindkettönknek és oda tettem Justin elé.

-Hmmm, édes ez nagyon finom.*nyalta meg a száját*

-Kivételesen ezt az egy kaját nem tudom elrontani.*nevettem*

Justin nagyon gyorsan megette, ivott még egy pohár vizet, aztán én is befejeztem a vacsorát ás újra felmentünk a szobámba. Elövettem a pizsimet és egy fehérneműt és elmentem letussolni. A szobámban van egy direkt nekem kialakitott fürdöszoba, ezt is a 16.-ik szülinapomra kaptam anyuéktól úgy mint az erkélyemet.

Kész is lettem röpke 20 perc alatt. Mikor kiléptem a fürdöböl Justin a telefonját nyomkodta. Gondoltam biztos twittere ir. El sétáltam az ágyam elött, és Justin tekintete azonnal rám ragadt. 

-Nem is tudtam hogy egy  szupermodell is lakik itt.*nevetett*

-Hát szupermodell nem, csak a barátnőd. Szabad a fürdö, mehetsz.*mutattam a fürdő felé*

Felállt és elindult a fürdö felé. Én addig befeküdtem az ágyamba és bebújtam a takaróm alá. Fel is hivtam Bettyt hogy mi van vele és el is meséltem neki az eddig történteket. Nagyon meglepödött. Épp leakartam tenni mikor Justin kilépett a fürdöből, egy szál boxerben. Nem birtam megállni hogy ne harapjak az ajkaim közé. Justin csak rám villantotta mosolyát és bebújt  közvetlen mellém a takaróm alá. Felé fordultam és megfogtam a kezét.  Majd a fejemet a mellkasára helyeztem, és elkezdtem simogatni őt, de ő is elkezdte a hajamat piszkálni. Most kivételesen elnézem neki. 

-Jóéjt szerelmem.*nyomtam egy puszit a szájára*

-Neked is édesem.

Lecsuktam a szememet és Justin mellkasán elnyomott az álom.