59. rész

Sziasztok! Nos, itt az 59. rész. Nem lett olyan hosszú mint a szokásos, de már rég volt rész azért írtam csak ennyit. Hamarosan jön a 60. rész!
*Eenie

/Emma/

Megdöbbenten néztem szét, hogy most mi történik. A zenére lettem figyelmes, ugyan is a One Less Lonely Girl ment, és ebből egyértelműen az következett hogy Justin engem akart OLLG-nek.
Elkezdett énekelni, és mindenki a stadionban sikított, és torkuk szakadtából énekelték a dalt. 
A kezemet a szám elé tettem, a meglepődéstől, és Justin jött felém nagy mosollyal. 
A dal közepénél beleültetett abba a fotelba, ami mindig ott van, mikrofonok és fejhallgatók lógnak le róla. 
Oda ültem és mosolyogva néztem Justint, miközben leült mellém és énekelt. 
Átkarolt, és nem mozdult mellőlem. Majd a egy virágkoszorút tett a fejemre.

A kezemet is fogta egész végig, majd amikor a dal közepe jött, szorosan mellém ült, és a lábamat rá tettem az ő lábaira, így biztosítva hogy nem megy el.
De nem volt eléggé jó ötlet ez a tettem. 
Justin benyúlt a térdem alá, és a másik kezével pedig a hátam mögé nyúlt, és felemelt. 
Levitt a lépcsőn, és a kezében fogva énekelt. 
Mikor már a dal vége fele közeledett, Justin letett, megfogta az egyik kezemet, másikat a derekamra helyezte, és elkezdtünk lassan táncolni. 
Justin folyton a szemembe nézett, mosolyogva énekelt, és párszor egy-egy kacsintás is elhagyta a szemét.
Vége lett a dalnak, Justin hosszan a szemembe nézett, majd a rajongók hangos sikítozására figyelmes lett. Kacsintott egyet rám, megragadta a kezemet, és a közönség felé fordultunk.

-Nos, tudjátok hogy ki áll itt mellettem, nem kell nektek bemutatnom. Tudjátok, most mellettetek ő a másik legfontosabb személy az életemben, hiszen boldoggá tesz, és örömet ad nekem, azzal hogy van nekem. De. Szeretnék tőletek valamit kérni. Ne sértsétek meg őt, mert azzal engem is megsértek, és tudom hogy nem szeretnétek azt, hogy szomorú legyek.
Ennyit szeretem volna, folytatódjon a buli!*csapta Justin magasba kezét*

Megöleltem Justin és a színpadról lefelé mentem és Justin hirtelen utánam futott, átkarolt és szorosan megölelt, és a fülembe súgta hogy még egy dolgot szeretne. Nem álltam ellen, és vissza mentem.
Hallottam hogy a közönség ordította hogy: "Csókot! Csókot! Csókot!", és Justin nem tudodt mit tenni ellene, felém biccentette a fejét, és várta a válaszomat.
Bólintottam egyet, ezzel beleegyezve, nem is kellett neki több, közel hajolt az arcomhoz, és megcsókolt.
A rajongók sikolya hangosabb lett, Justin egy lágy csókot adott, és lassan az ajkait leemelte az enyémről.
Miután elengedtük egymás ajkait, Justin rám villantotta a mosolyát és még egy nagy ölelést adott, majd végleg elengedett.
Lesétáltam a színpadról és sokan jöttek oda gratulálni hogy milyen jól szerepeltem, és milyen aranyosak vagyunk együtt Justinnal.
Vissza mentem Pattiehez, még kicsit maradtam koncerten, de eléggé fáradt lettem, ezért szóltam neki hogy vissza megyek, majd írok Justinnak hogy vissza mentem, és Pattie is szól neki.
Kifele indultam, egy folyóson  mentem és Alfredo kapta el a vállamat.

-Héé Emma, még nem ért véget a koncert, hova mész?*fordított maga felé*
-Vissza megyek Justin nagyszüleihez, eléggé fáradt vagyok és holnap interjú is van, Justin valami olyasmit mondott. Kiszeretném magam pihenni, nem pedig nagy karikás szemekkel oda menni.*nevettem*
-Taxival mész?*kérdezte Fredo*
-Justin még koncertezik, és ő vitt volna haza, csak most közbe szólt a fáradtságom.
-Gyere, elviszlek.
-Óh, nem kell. Haza találok.*legyintettem felé egyet*
-Na. Gyere, már sötét van, és nem hiszem hogy Justin örülne neki hogy ha ilyen sötétben kóvályognál.
-Igazad van, de akkor induljunk is.*mutattam a parkoló felé*

Alfredoval a parkolóhoz mentünk, meg is mutatta az autóját, ami egy szürke sport kocsi volt. Eléggé megtetszett.

Beültem a kocsiba, Alfredo mellém,  és már el is hagytuk a koncert helyszínét. 20 perc autó út után ott is voltunk Justin nagyszülei házánál, kettő puszival elköszöntem Alfredotól, és bementem. Justin nagyszülei éppen Jaxonnal és Jazmynnel játszottak, így gondoltam én is csatlakozok hozzájuk. Jazmynnel leültem babázni és közben nagyon édes volt. Hol vetkőztettük, hol öltöztettük a babákat, de egyszerűen imádtam. Jaxonhoz is oda mentem, és vele is játszottam az autóival. 
Már 10 fele járt az idő, és már a piciknek ideje volt aludni menniük, ezért felvittem őket az emeletre, megfürdettem őket és bevittem őket a szobájukba. Elsőnek Jaxont altattam el, majd Jazmyn jött. 
Oda mentem az ágyához és beletettem őt, majd fölé hajoltam és elmondtam neki egy mesét. 
Éppen kiakartam menni, mikor Jazmyn halkan megszólalt.

-Emma. Kérdezhettek vajamit tőled?*picit gügyögött*
-Persze, mond kis hercegnő.*hajoltam vissza fölé*
-Te és Justin miért ölelkeztek?
-Szívem, ez olyan dolog amit én meg ő értünk meg, de elmondom neked úgy nagyjából. Justin és én szerelmesek vagyunk egymásba, ami azt jelenti hogy úgy szeretjük egymást, mint Barbie és Kenny. Tudod, a babáid. Csak mi nem babák vagyunk, hanem igazi emberek, akiknek valós érzéseik vannak és ez megmutatják a világnak és az embereknek. 
-És te szereted Justint?
-Jazmyn, persze. Nem is tudom elmondani neked hogy mennyire, de azért megpróbálkozok vele. Tudod, mindenki egyszer igazán szerelmes lesz. Én meg Justin most igazán azok vagyunk egymásba.  Boldogok vagyunk együtt, érezzük hogy mi összetartozunk, hogy az ég egymásnak teremtett minket és ezt így is akarja. Neked is lesz egyszer ilyen érzésed egy fiú iránt, csak nem tudod hogy a sors mikor szól közbe és eléd  dobja azt, akit az ég neked teremtett. Én már megkaptam ezt az embert, és ez Justin. Remélem mikor szerelmes leszel, akkor majd eszedbe jutunk és majd követted a mi példánkat. 

Közelebb hajoltam Jazzy-hez és nyomtam egy puszit a fejére. Újra hozzá akartam kezdeni mesélni neki, de valaki erősen átölelt hátulról és nyomott egy puszit az arcomra. Hátra fordultam és Justin volt az. Nagy mosoly ült az arcán, és eléggé csillogott a szeme. Eltátogtam neki hogy majd a szobájában megbeszéljük miért vigyorog, de inkább Jazzyt akartam elaltatni. Justin és én ketten próbáltuk elaltatni Jazzyt, Justin énekelt is neki, ez meg is tette a hatását, és el is aludt. Justin átölelte a derekamat és néztük az alvó Jazzyt. Justin vállára hajtottam a fejemet és mosolyogva néztük ahogy a pici lány veszi a levegőt. 

-Nagyszerű anya leszel.*húzott közelebb magához*
-Igyekszek majd az lenni.*pusziltam meg az arcát*
-Gyere,  menjünk át a szobámba.*fogta meg Justin a kezemet*

Justinnal átmentünk a szobájába, lefeküdtünk az ágyra egymással szemben és néztünk csak egymást.

58. rész

Sziasztok! Hosszú szünet után visszatértem, és meg is hoztam a folytatást! Sajnálom hogy már rég volt rész, de olyan sok időm ment el verseny készülésre, hogy örültem ha egyszer a suliból 5-kor értem haza, nem pedig este kilenckor.. De nem ez a lényeg, hanem az hogy itt a folytatás! Kommenteljetek vagy chaten írjatok!
Jó olvasást!
*Eenie


/Emma/

Justin teste gyengén az enyémre simult, és csókok százai csattantak el köztünk. A levegő csak forrósodott kettőnk közt, és már oly annyira, hogy Justin elkezdted vetkőztetni. Lehúzta rólam a felsőmet, én róla az ő felsőjét és eldobtam a szoba egyik sarkába. Én egy nadrágban és melltartóban voltam, Justin pedig egy nadrágban, félmeztelenül.
 Justin két keze a hátam alá csúszott be, és fel emelt, közben nem szakítottuk meg a csókunkat. Hideg keze végig futott a hátamon, amibe az egész testem beleremegett. A lábaimat Justin köré fontam, hogy  lenne essek, miközben fel emel. 
Éreztem ahogy Justin fel áll, megfordul és lépkedni kezd. Megtett 20 lépést, és lassan elkezdett le felé hajolni, velem együtt. 
Éreztem hogy valami puha érintette meg a hátamat, ami az ágy volt.
Justin lassan letett rá és újra rám helyezte a testét. A kezét végig húzta a combomon, és simogatni kezdett. 
Meleg érzés töltött el Justin érintései között, ami olyan volt, amikor nagyon vágysz valamire, és sokat kell rá várnod, de utána tudod, hogy megérte kivárni azt a pillanatot, mikor már minden a tied. 
Pont ilyen érzés fogott, el hiszen mikor össze vesztem Justinnal, két hétig nem láthattam, nem beszéltünk és most újra itt van a karjaiban. Isteni érzés.

/Justin/

Emma újra a karjaimban. Nem is tudom már mióta vártam erre a pillanatra, hogy újra enyém legyen, magamnak tudhassam, a csókjait érezzem és mondhassam neki, hogy szeretem. Itt fekszek vele egy ágyban, a testét simogatom, az a gyönyörű és tökéletes testét. A kezei lassan felém nyúltak, és az én kezemet kereste, és mikor megtalálta körbe fonta gyenge kis ujjaival, éreztetve ezzel hogy hiányoztam neki. A fejét a mellkasomra helyezte és éreztem ahogy a levegőt veszi. Amikor kifújta a hideg levegőt, végig rázta az egész testemet az érzése. Az ujjaimmal elkezdtem a hajával játszani, mire ő erre felfigyelt.

-Justin! Hagyd már a hajamat!*nevetett, közben a kezemet próbálta elkapni*
-De annyira szeretem. Nem bírom abba hagyni hogy ne piszkáljam.*ragadtam meg a kezét*
-Neked csak azért hagyom, mert ilyen szépen mondtad.*bújt hozzám*
-Szeretlek.

Felemelte Emma az arcát, megfogtam az állát és közelebb húztam, majd leheltem az ajkaira egy lágy csókot. Az ajkai lágyan mozogtak az én ajkaimon, érzése átjárta az egész testemet, újra és újra azt hittem hogy csak álmodok, de rá jöttem hogy a valóság most sokkal jobb mint az álmok világa. Lassan elengedtem Emma ajkait, a fejét a mellkasomra helyezte, a hátán pihent a kezem, és átléptünk ketten az álmok világába.

*Másnap reggel*

Emma még édesen szuszogott a mellkasomon, de fel kell keltenem, hiszen már elmúlt 10 óra is, ma koncert is van, és szeretném ha jönne velem. 
Hiszen ha jól tudom csak egy koncertemen volt eddig, de akkor még nem voltunk együtt. De most már együtt vagyunk, így nagyon szívesen viszem magammal őt. 
Lassan elkezdtem keltegetni, közben mondtam a nevét, és lassan kezdte nyitogatni a szemét a szerelmem.

-Jó reggelt édes. Ideje fel kelni, mert elkésünk.*simogattam meg az arcát*
-Még 5 percet...*nyögte ki komásan*
-Emma... Kérlek, gyere. Fontos a mai nap, hiszen koncert, és te is jössz!*bökdöstem picit*
-Jól van, jól van, kelek már.

Emma nagy nehezen kimászott az ágyból és elment fürdeni, én addig elintéztem pár telefont a mai estével kapcsolatban, mire kész lettem gyors fel is néztem twittere. Nem volt semmi különös a neten, de azért írtam a rajongóknak.

"Believe Turné első estéje. Várjátok már? Este találkozok végre veletek. Lesz egy meglepetés vendég is."

Le is léptem a netről, és vártam Emmát  hogy ki jöjjön a fürdőből. Leültem az ágyra és kicsit elfeküdtem. Hallottam hogy nyílik a fürdő ajtaja és kijön Emma a helységből.
Oda mentem hozzá és a derekánál fogva magamhoz húztam.

-Mit szeretnél?*kérdezte mosolyogva*
-Téged, örökké.*nyomtam az arcára egy puszit*
-Én is téged, halálomig.
-Gyere, mutatok valamit.

Megfogtam a kezét és átmentünk egy olyan szobába, ahova csak még kevés ember léphetett be. 
Ez úgy mond egy hangszeres szoba, ahol sok hangszerem van, és hát már egy ideje nem jártam a közelükben. 
Oda értem az ajtóhoz, lenyomtam a kilincset és beléptünk a szobába. Megkerestem a zongorámat és leültem elé. Emma mellém ült a székre, és felé fordultam.

-Mit játsszak neked a zongorán?
-Egy szép dalt.*mosolygott rám*

Kicsit elgondolkoztam hogy melyik számot játsszam el neki, egy kis idővel eszembe jutott hogy a 'Be Alright' számomnak van zongora változata is. 

Tudtam hogy ezt a számot kell neki el zongoráznom. Hiszen teljes mértékben neki írtam. 
Neki kezdtem a dalnak, és szívemből kezdtem énekelni az én szerelmemnek.

"Across the ocean, across the sea,
Starting to forget the way you look at me now"

Teljes szívemet kiadtam a dalban, mert nagyon sokat jelent nekem Emma és ezt mindig el akarom neki mondani, mindennap, minden órájában, minden percében. A dal közben figyeltem az arcát, és folytonosan egy kis mosoly húzódott meg a szája sarkában. Ez engem is mosolygásra késztetett. 

A dalnak vége lett és azonnal Emmára arcára terelődött az a szemem.

-Nos, hogy tetszett?*kérdeztem tőle és felé fordultam*

-Egyszerűen magával ragadó volt. Imádtam, úgy mint téged*bújt hozzám*

-Szeretlek.

Nyomtam egy csókot az ajkaira, majd megfogtam a kezét és felhúztam a székről. 

-Gyere, lassan készülni kell, hamar eltelt az idő.

Megfogtam Emma kezét és húztam a szobámba, mert ott volt az összes holmija és még nem is tudta hogy miben fog jönni. 

Oda is ment a táskájához és elkezdett ruhákat keresni.

-Hány óra van Justin?*fordult felém*

-Fél négy.

-Hányra kell mennünk?

-Ötre, mert negyed hatkor már kezdődik a Meet&Greet.

-Te jó ég, nem fogok időben elkészülni! Azonnal hozzá is kezdek!!!

Fel ugrott a táskája mellől és már be is futott a fürdőbe.

/Emma/

Azonnal siettem a fürdőbe és el is kezdtem kapkodni magam a koncertre.  Kivasaltam a hajamat és már mentem is ki a szobába valami ruhát keresni magamnak.

Justin azt mondta hogy nem kell kiöltözni, de azt veszek fel amit akarok. Neki mindenben szép vagyok.

Elő kerestem gyorsan valami ruhát, ami picit elegáns, de azért könnyed is. 

Egy fekete ruha került a kezembe, ami meg is tetszett. 

Elő kerestem a hozzávaló kiegészitőket és már mentem is öltözni.

Fel kaptam a kezembe a ruhákat és már siettem is vissza a fürdőbe.  Fel vettem a ruhát és a kiegészitőket, de a cipőt majd csak akkor veszem fel mikor már indulunk. 
Megnéztem magamat a tükörbe, és egy halvány mosoly lett az arcomon, hiszen tudtam hogy Justinnak tetszeni fog a látvány. 
Lassan kiléptem az ajtón, és Justin háttal ült nekem az ágyon.  
Halkan oda lopóztam a háta mögé, és megszólitottam.

-Ez jó lesz?*bökdöstem meg a hátát*

Justin megfordult, és tátva maradt a szája a látványtól. 

-Ez, ez, tökéletes.*mosolygott rám*
-Nem kellene neked is készülnöd? Mert már negyed hat is elmúlt, és még a hajadat is meg kell csinálnod, amit jól tudom neked eléggé idő igényes.
-Jól van főnök, már megyek is. 

Justin oda jött hozzám és nyomott egy lágy csókot az ajkaimra és a fürdőszoba felé vette az irányt. 
Én is utána mentem még, hiszen még nem voltam ki sminkelve. Bementem Justinhoz, és ketten a tükör előtt készültünk. Ő a haját csinálta, én a sminkemet. A sminkem füstös lett, egy pici arannyal megtolva, és vörös rúzzsal. 
Mikor végeztem megnéztem magam a tükörben, és a szemem sarkából láttam hogy Justin engem figyel. A szemei szikráztak, láttam rajta hogy annyira vonzza őt a piros ajkaim. Az ajkaiba harapott, és direkt nem figyeltem oda mintha nem is venném észre, hanem inkább a tükörben lévő lánnyal törődnék csak tovább. Láttam hogy Justin egyre közeledik felém és meg akar csókolni, de csak az arcomra engedtem hogy egy puszit nyomjon, mert most nem akarom hogy elkenődjön a sminkem.
Villantottam egy mosolyt Justinra, és ő csak boldogan nézett rám.

-Készen vagy?*ordítottam be neki a fürdőbe*
-Igen, csak még megigazítom a nyakkendőmet.
-Jól van, de siess, hiszen háromnegyed 5!
-10 másodperc.

Justin tényleg 10 másodperc múlva megjelent, öltönyben. Elakadt a szavam, mikor megláttam őt, egyszerűen ott olvadtam szét.

Nagyon elegáns volt, nagyon ritkán szokott így felöltözni, de remélem még azért nem hagyja abba azt hogy így jelenjen meg. 

-Nos, hogy tetszek?*tárta szét a karjait és megfordult*
-Tökéletes vagy.*mosolyogtam rá*
-Veled az vagyok.*húzott magához*
-Én is veled.*nyomtam egy puszit az arcára*
-Ennek nyoma lesz.*nevetett*
-Legalább mondhatom azt hogy egy gyönyörű barátnőm van.*ölelt meg szorosan*
-De tényleg induljunk mert elkésünk.

Justinnal összefontuk az ujjainkat és elindultunk lefelé a lépcsőn és Justin nagyszüleitől is elköszöntünk, majd Pattievel elindultunk a koncert helyszínére. Beültünk a kocsiba és 20 perc alatt ott voltunk a stadionnál és több száz rajongó várta már Justint. Hátul bementünk, és már Justin ment a Meet&Greet-re. Én meg Pattie addig elfoglaltuk a helyünket a vipesek között és vártunk hogy elkezdődjön a koncert. Rajongók is voltak a vipesek között és oda jöttek hozzánk és kérte képet és autogrammot is. Igent mondtam nekik, és pózoltam velük egy-egy kép erejéig, aztán vissza ültem a helyemre és láttam hogy már kint voltam a 'Believe' kulcs a visszaszámlálóval. 
Justin jelent meg az angyal szárnyakkal és a színpad közepére repítette magát. Én csak ámulva néztem, utána elkezdett énekelni is. Pattievel az összest dalt állva táncoltunk és énekeltük. 
Majd oda jött Scooter és a fülembe súgta hogy most szükség van rám, komoly helyzet állt elő.  Nem tudtam hogy mi történhetett, ezért Scooter után siettem. A színpad mögé vezetett és  mondta hogy most ki kell mennem a színpadra, mert ott van most rám szükség. Nem tehettem mást, kimentem. Százezer lány sikolya lett hangosabb és megláttam ahogy Justin nagy mosollyal jön felém.

57.rész

/Emma/

Mikor kiértünk, Justinnal megfagytunk mint a jég. Több mint 20 lesifotós várt minket az ajtóban. Justin azonnal visszarántott a kórház előterébe, mert ahogy megláttak minket a fotósok, elkezdtek az ajtó felé nyomulni. Szerencsére  a biztonsági őrök azonnal ott termettek és bezárták az ajtót. Mivel még csak most engedtek volna ki, még egy kicsit bennem volt ez asztmás roham "maradékai". Ez csak annyit jelent hogy még nehezen vettem a levegőt és hát ha ilyen hirtelen helyzetbe kerülök, mint a mostani, újra elő jöhet. 
El is kezdtem kapkodni a levegőt és Justinnál azonnal bekapcsolt a vészcsengő a fejében, és már kapott is fel és vitt egy orvoshoz. 
Szerencsére nem volt súlyos roham, így csak oxigén palackot kötöttek rám. Justin egész végig ott volt mellettem és fogta a kezem és folyton csak vigyorgott rám, ezzel is erőt adva nekem. 
20 perc után jött egy ápolónő és levette rólam az oxigén palackot. Nagyot sóhajtottam mikor levette, és Justin rám villantotta azt a halálosan édes mosolyát. Leugrottam a vizsgáló asztalról és Justin megölelt. Érezhettem az édes illatát, és szerettét. Annyira nagy lelkű. Egyszerűen imádom.

-Rendben vagy kis hölgy?*kérdezte nevetve*
-Teljes mértékben.*bújtam a karjai közé*
-És indulásra készen is áll?
-Teljes mértékben.*pusziltam meg*

Justin kézen fogott és kifele indultunk a kórházból. Nagy levegőt vettünk és neki indultunk. Azonnal elkezdtek százaival kattogni és a kérdések minden honnan jöttek.

-Justin!!Justin!! Igaz az a hír hogy Emma terhes magától?
-Justin! Már ilyen fiatalon gyermeket akar?

Láttam Justin arcát, ahogy egyre jobban elkezd vörösödni és láttam rajta hogy mindjárt felpofozz valakit a dühében. Megszorítottam a kezét, hogy tudatára adjam hogy nehogy most csinálja meg élete egyik legnagyobb hibáját. Mondtam neki olyan hangosan amennyire csak tudtam, hogy válaszoljon a kérdésekre, de éretten.
Justin mellé álltam, és átkaroltuk egymást és a fotósok felé fordultunk. 

-Figyeljenek. Most mindent elmondok. Nem igaz a hír, hogy terhes Emma, csak légzési panaszai miatt került be a kórházba, de teljesen rendben van. Nem, nem szeretnék még ilyen fiatalon gyermeket, hiszen nem tudnám magamat elképzelni fiatal szülőként. Az nem én lennék. És egyébként is honnan jött ez az ötlet hogy Emma terhes lenne? Jobbat nem tudtak volna kitalálni? Ha megbocsátanak, most szeretnénk elhagyni a kórházat. 

Megfordultunk és kézen fogva oda sétáltunk Justin fehér Ferrari-jához.

Justin úriember módba kapcsolt, és oda sietett nekem kinyitni az ajtót.  10 másodpercre rá már Justin mellettem ült, és indította is a kocsit be. Kitolatott ügyesen, és már nyomta is a gázt és el is hagytuk a kórház területét. Hamar oda értünk Justi nagyszülei házához, ahol már vártak minket.

Justin kisegített a kocsiból, átkarolta a derekamat és a ház felé indultunk. Beléptünk az ajtón és azonnal mindenki körbevett és elkezdtek kérdezni.

-Emma! Jól vagy most már?? 

-Annyira aggódtunk érted!

-Ha szükséged van valamire, csak szólj!

Csak kapkodtam a fejemet mindenhova, nem is győztem a kérdésekre választ adni. Csak mindenkinek bólogattam, majd Justin kimentett. 

-Elég lesz! Most pihennie kell, mert eléggé kimerült szegény. Kérlek, engedjetek el, hogy felmehessünk a szobámba pihenni.

Justin utat tört az emberek közt, és kézen fogva húzott fel a szobájába. Justin ment elől, én meg utána mentem.

Mikor felértünk, Justin berontott a szobába és befutott a fürdőszobába. Olyan gyorsan eltűnt a szemem elől, hogy nem is tudtam hogy most mi a helyzet. Óvatosan beléptem, és hallottam egy kis zajt a fürdőből, így hát azt céloztam meg. 

Óvatos léptekkel közelítettem meg a helyet, egy kis zörej ki hagyta el a helységet, amitől már tudtam hogy ott valahol rejtőzködik Justin. 

Be volt hajtva az ajtó, a kezemmel megtoltam kicsit, így kinyílt annyira, hogy pont betudtam lépni. 

Bementem és jobbra fordítottam a fejemet, és egy hirtelen pillanatban Justin balról mögém lépett, és neki nyomott a falnak és lecsapott az ajkaimra. Heves és forró csókokat kezdett el adni nekem, éreztem hogy már hiányzott neki az hogy újra együtt lehessünk. Olyan vad csókolózásba mentünk át, hogy Justin a combom alá nyúlt, és fel tett a kézmosó kagyló mellé.

A kezem Justin mellkasán pihent és a kockáit simogattam. Az összes kockáján átmentem, és végig simítottam a kezemet rajtuk. Justin egyik keze a combon pihent és közben simogatta azt, a másik pedig lágyan az arcomra helyezte. Neki dőltem a falnak, amely hidegsége át járta az egész testemet, de Justin csókjai és közelsége teljesen átmelegített, így alig éreztem valamit. 

Lassan elváltak az ajkaink egymástól és Justin rám villantotta azt a gyönyörű és imádott mosolyát. 

-Miért tudsz rabul ejteni a szépségeddel?*hajolt közelebb hozzám*

-Van egy ilyen tulajdonságom, hogy ha valaki belém szeret, nehezen tudd elengedni.*nyomtam egy puszit az orrára*

-Igazad van ebben, de én nem rabul estem, hanem egyszerűen bele estem a csapdádba, és benne ragadtam, hiszen nincs kiút ebből a csapdából.*nyomta a homlokát az enyémhez*

-Talán egy ember rabló lennék?*nevettem fel*

-Az nem, csak te a vagy a szívem el rablója. *csókolt meg*

-Szeretlek Justin.

-Mindennél jobban Emma.

Újra lecsapott Justin az ajkaimra és hagytam hogy úgy csókoljon, ahogy csak akar. Hagytam hogy a nyelve átszökjön az enyémbe, és megkeresse, majd magának tudhassa az enyémet. Édesen ficánkolt a nyelve az én számban, amit nagyon élveztem. 

Levegő hiány miatt, elhúztam Justin-tól az ajkaimat, és levegő után kezdtünk el mindketten kapkodni.  

Justin keze a két combomra került és szét nyitotta a lábamat, majd közé lépett. Egy kevéske mosoly hagyta el az arcát és nyomott egy puszit az ajkaimra. 

-Fogadjunk hogy nem bírsz csinálni 100 fekvőt.*túrtam a hajába*
-Oh igen? Menjünk be  a szobába és feküdj le a földre. 

Leszálltam a szekrényről és kimentem a szobába és megálltam Justinnal szemben.

-De miért?
-Csak csináld!*mutatott a földre*

Lefeküdtem a földre és vártam Justin következő mozdulatát.
Justin fölém feküdt és a két kezét a fejem mellé tette és a két lábát szét tárta és az én lábaim mellé tette őket.

-Mehet?*kérdezte vigyorogva*
-Azt hiszem igen.

És Justin elkezdett fekvőket csinálni. Hangosan mondta hogy "egy-kettő-három" és mindegyiknél megcsókolt.

-Ez mire jó?*kérdeztem kicsit nevetve*
-Kell egy kis motiváció, hogy izmosabb legyek.*vigyorgott*
-Kis örültem.*csókoltam meg*

Justin gyengén rám feküdt és elkezdtünk csókolózni.


Sziasztok remélem tetszett a rész, azért hoztam ilyen későn mert nagyon sok volt a tanulnivalóm... Kicsit rövidebb lett, de már régen is  volt rész, igy a folytatást jobban fogjátok várni:) hétvégén jön még egy rész:)
*Eenie

56. rész

Sziasztok! Itt is van az 56. rész, egy kis szünet után. Remélem tetszeni fog és mindenkinek ezzel kívánok boldog április elsejét! Ha láttátok már mit csinált Justin twitteren, akkor tudjátok hogy mire gondolok. Ui.: swag100 még nem találtam meg az oldaladon a meglepetést, tehát majd vegyük fel a kapcsolatot és akkor majd ott beszélni is tudunk. De nem is szaporítom a szót, jó olvasást! Kommenteljetek és írjatok chaten!
*Eenie



/Justin/

-Emma,Emma, édesem, jól vagy? *kaptam a kezéhez*
-Azt hiszem igen, nagyjából..*válaszolt komásan* De hol vagyok? Mi történt?
-Asztmás rohamot kaptál, és behoztalak a kórházba.*szorítottam meg a kezét*
-Szólnom kellett volna, hogy nem bírom a futást..
-Ne. Hagyd. Most inkább pihenj.*mosolyogtam rá* Van valamire szükséged?
-Egy kevés gyümölcslének örülnék.*mondta gyengén*
-Már is hozok.*álltam fel Emma ágya mellől*

Ki sétáltam az ajtón és Cody ott ült a folyosón, egy széken. Ahogy kiléptem, felugrott és érdeklődött Emma iránt. Kicsit furcsának tartottam a helyzetet.

-Nos, hogy van?*kérdezte, közben befele bámult a kór terembe*
-Jól van már, csak megkért hogy menjek el egy doboz gyümölcsléért.*mutattam az automata felé*
-Elmegyek én, te csak menj hozzá vissza. Most szüksége van rád.
-Kösz tesó.*pacsiztam le vele*

Cody sarkon fordult és már az automatához tartott. Újra vissza tértem Emmához. Beléptem az ajtón és az ablakon túl lévő kék eget leste. 

-Mit nézel drága?*kérdeztem és oda ültem az ágya szélére*
-Csak már vágyok ki innen.*sóhajtott egy nagyot*
-Már csak meg kell várnod a reggelt és vége.*öleltem át a derekát*

Cody lépett be, kezében a gyümölcslével. Oda lépett az ágyhoz és a kezembe nyomta az üveget.

-Köszi tesó.*köszöntem meg neki*
- Semmiség, örülök hogy találkozhatunk Emma, Cody vagyok.*nyújtotta a kezét Emmának*
- Én is örülök.*ráztak kezet*
-Akkor én megyek is.. Úgy látom most megzavartam valamit.*lépett hátrébb Cody*
-Majd még hívlak, hogy megbeszéljük a koncertek részleteit. *intettem felé*

Cody értetlenül nézett rám, de aztán kilépett az ajtón. Vissza fordultam Emmához, akinek a szemöldökei össze húzódtak. 

-Mi a baj?*néztem rá kérdően és felhúztam a szemöldökömet* 
-Mi a gondod Codyval? Kedves srácnak tűnik. *simogatta a kezemet*
-Kicsit mostanában fura a srác...
-Tudom már honnan fúj a szél.. Te féltékeny vagy.*nevetett fel*
-Miért lennék az?*kérdeztem nagy szemekkel*
-Láttam ahogy rá néztél mikor kiment, az szűrős tekintet, mintha azt tudatnád vele hogy"Ré hajtasz a csajomra, neked véged!". Justin ismerlek, tudom mikor vagy féltékeny. De engem nem szakíthatnak el tőled, hiszen szeretlek.*bújt hozzám Emma*
-Nem tudom előled elrejteni az érzéseimet. Ez az a lány, akiért oda vagyok. 

Közelebb húztam magamhoz, és megcsókoltam a homlokát. Újra vissza pillantottam Emmára, és a fali óra is kiszúrta a szememet.

-Sajnálom, most mennem kell..Fájó szívvel hagylak itt..Egy interjúra vagyok meghívva.. *álltam fel az ágyáról* De holnap amint végzek vele jövök is vissza hozzád.*egy halvány mosoly lett az arcomon*
-Jól van édes, de megkérhetlek arra hogy ha már haza mész, hozol nekem  pár ruhát?
-Persze. Választok neked valami csinosat.*nevettem el magam*
-Imádlak.*csókolt meg*
-Pihenj, majd akkor reggel jövök érted. Szeretlek.*nyomtam egy puszit az arcára*

Mikor oda értem az ajtóhoz, megfordultam és villantottam egy mosolyt Emmára. Ő is viszonozta ezt. Végül oda fordultam az ajtóhoz és már leakartam nyomni a kilincset, de vissza futottam Emmához és szorosan magamhoz öleltem. A fejét a mellkasomra helyezte és hallgatta a szívem ütemét. A fejemet az ő feje tetejére helyeztem és utoljára még megízleltem a haja puhaságát és illatát.
Lassan elengedtem az ölelésemből és éreztem hogy nagyon vágyott már erre az ölelésre. Mikor megpillantottam az arcát, hatalmas mosoly volt rajta, amit én imádok.
De el kellett engednem, hiszen már későre is járt és Kenny is már egy ideje szólt hogy menjünk.
Oda hajoltam az arcához és egy lágy csókot leheltem az ajkaira. Lassan elengedtem és még egyszer a szemébe néztem és megfordultam. Az ajtónál egy pillanatra megálltam, visszafordultam és még egyszer rá mosolyogtam amit ő viszonozta. Rá tettem a kezemet a hideg kilincsre és lenyomtam. Végre kijutottam a szobából és a  kórház parkolója felé vettem az irányt. Kenny kint várt a kocsiban, beültem  mellé és már indultunk is vissza a nagyszüleim házához.

/Emma/

Jó volt Justin-nal, hiszen már  régen is voltunk kettesben és eléggé meglepett a viselkedése. Tudtam hogy féltékenység áll az egész dolog mögött, csak ő nem ismerte el. Most nem nagyon tudod érdekelni, hiszen eléggé fáradt voltam, így álomra hajtottam a fejemet.

*Másnap reggel*

/Emma/

Reggel a nap fényeire keltem fel, ahogy a szememet piszkálják a sugarak. Lassan kezdtem nyitogatni a szememet, hogy ne olyan hirtelen vakuljak meg a nap sugarai miatt.
Lassan kinyílt a szemem és egy nővér jött be az ajtón. 

-Jó reggelt. Itt a reggelije. Jó étvágyat hozzá.
-Jó reggelt. Köszönöm szépen.

Az ápolónő letette az éjjeli szekrényemre az ételt és nem tűnt valami étvágy gerjesztőnek. Az ölembe tettem és elkezdtem nézegetni. Nem is nézegetni, hanem inkább össze-vissza tologattam rajta az ételt.. A reggeli valami krumpli főzelék volt, fasírt ki nézetű valamivel...  "Emma, erős vagy, csak egy falatot nyomj le a torkodon." Gondoltam magamban és erőt vettem magamon, majd a szám felé kezdtem el tolni a kanalat, amin a furcsa kinézetű étel volt. 

/Justin/

Reggel 10 órakor keltem fel. Azonnal össze kaptam magam, felöltöztem és a fürdőbe siettem beállítani a hajamat. Egy kevés víz és zselé, majd a hajszárító és elő került, és már készült a híres Bieber frizura. 5 perc alatt sikerült is elkészítenem. Le siettem a földszintre, a konyhába bementem, kaptam magamhoz egy almát, gyorsan elköszöntem anyuéktól és már mentem is ki fele a kocsimhoz. Beültem, bekapcsoltam az övemet és indítottam is a kocsit. Kapcsoltam egy kis rádiót is. Éppen D'Banj-tól ment az Oliver Twist. 

A kórház felé vezető úton, megláttam egy virág boltot és gondoltam meglepem Emmát egy csokor virággal.
Leparkoltam és oda mentem a bolthoz és elkezdtem nézegetni a virágokat. Szépek voltak, de nekem a legszebb kellett.
El is kezdtem keresgélni a sok virág között, pár perc elteltével megpillantottam a legszebbet. 
Egy csokor rózsaszín rózsát. 

Azonnal kivettem a tartóból, amiben volt, és már mentem is kifizetni. Még vettem hozzá egy tábla Milka fehér csokoládét és így már készen is volt a kis ajándék. Újra vissza ültem a kocsiba, a virágokat az anyós ülésre tettem és már a kórházhoz tartottam. Oda értem a kórházhoz, majd kerestem a kocsinak egy jó helyet és leparkoltam. Kiszálltam és felkaptam a színes Vans-es sapkámat és készen is voltam.

Elindultam Emma kór terme felé, izgatottan hogy ma végre kiengedik. Fel lifteztem nagy nehezen, és kilépve a liftből, Emma kór terme felé vettem az irányt. 

/Emma/

Sikerült. Lenyomtam a torkomon egy egész falatot. Igazi nagy csata volt, de én  nyertem meg. 
Éppen a falatot nyeltem le, amikor az én kedvesem, Justin lépett be az ajtón. 

-Szia édes. *nyomott egy puszit a számra*
-Szia. Hiányoztál már. De mi ez itt a kezedben?*mutattam a rózsákra*
-Egy kis ajándék neked. Remélem tetszik.

Justin a kezembe nyomta a rózsákat és csokit. Megszagoltam a rózsát, aminek pompás illata volt, és a csoki.. a csoki, a kedvencem. 

-Köszönöm édes, nagyon kedves vagy. De ezt majd közösen fogjuk megenni.*mutattam a csokira*
-De ezt csak a tied. Nem ér megosztani.
-De én megszeretném. Veled. Nincs vissza beszélés!
-Igen is, asszonyom.*húzta ki magát*
-Gyere már ide, de kis örült. *megfogtam a pólóját és magamhoz húztam*

Közel húztam magamhoz, éreztem a finom illatát, megízeltem az orrommal, amibe azonnal bele is szeretem. Majd nyomta egy nagy mosolyt a szemébe és megcsókoltam. Kellemes érzés fogott el a csók közben, hiszen már rég kaptam tőle ilyen szenvedélyes csókot. A nyelvét át engedtem az enyémhez, meg is találta és vad, eleven táncra hívta. Az ajkai az enyémet izgatták, közben a keze átvándorolt a derekamra. Gyengéden átkarolt és elkezdte simogatni a hátamat. Az én kezem pedig az ő hátára simult. Justin áttért az ajkaimról, a nyakamra és azt kezdte el csókolgatni. Kis nyögések hagyták el a szoba falait, de utána Justin újra vissza tért az ajkaimhoz. Méz édes csókokat adod, de sajnos meg kellett szakítanom ezt a csodás pillanatot. 

-Justin, menjünk innen. Máshol folytatjuk.*kacsintottam rá*
-Jó ötletnek tartom. Gyorsan öltözz és menjünk is.
-Jól van. De akkor ki kell menned.
-De szeretném látni azt, ahogy átöltözöl.*rajzolódott ki egy ördögi mosoly az arcára és közelebb lépett hozzám és magához húzott a derekamat fogva*
-Akkor még itt maradunk sokáig.*nevettem*
-De akkor siess.*nyomott egy puszit a homlokomra*

Megfordult és kiment az ajtón, összeszedtem a ruháimat és gyorsan felöltöztem. Egy fehér adidas felsőt vettem fel, egy fekete cső nadrággal és egy sárga converse-sel. Kiléptem az ajtón és Justin ott állt és a kezét piszkálta. Oda fordult hozzám és a kezemért nyúlt.

-Indulhatunk?*kérdezte mosolyogva*
-Indulhatunk.*mosolyogtam rá és nyomtam egy puszit az arcára*

Az ujjaink összefonódtak, és elindultunk a lift felé. Lementünk a földszintre és mikor ki akartunk lépni az ajtón, megállt bennünk még a vér is a látványtól.