43. rész

/Emma/

Justinnal összebújtunk a fotelben, az ölébe fúrtam magam, a kezeivel átkarolt a nyakamon körül, és megfogtuk egymás kezét. Jó volt érezni Justin közelségét, biztonságban éreztem magam. Felpillantottam Justin arcára és csak úgy ragyogott a szeme mint egy gyémánt.  Justin hirtelen kilökött az öléböl, szerencsére pont úgy hogy nem estem le a földre és vissza ültem a fotelbe. Csak annyit láttam hogy Justin hátra fut a szobába és eltünik.

-Justin?? Jól vagy??*orditottam neki
-Csukd be a szemed! De nehogy ki nyisd*orditotta vissza*

Nem tehetem mást, becsuktam a szemem. A kezemet is rátettem, nehogy Justin azt higye hogy kinyitottam. Zörgést halottam a szoba felöl, de nem olyan szokásos volt, hanem olyan mintha valamit eszementül keresne és mindent felborit a cél érdekében. Egyszer csak megszünt a zaj, biztos megtalálta az a dolgot amit keresett. Lépteket kezdtem el hallani, ahogy közeledik felém, majd leült velem szemben lévö fotelbe.

-Még tarts csukva a szemed.
-Nem is akarom még ki nyitni.*nevettem*

Egy kis mozgást halottam, de utána az is újra megszünt. Majd a várva várt mondat el hagyta Justin száját.

-Kinyithatod most már.

Justin ott ült elöttem,nagy mosollyal az arcán, egy hatalmas rózsa csokorral, amiben volt fehér és rózsaszin is. Elképedtem a látványtól, a szám tátva maradt, a kezem meg elötte. Justin kicsit felkuncogott a reakciómat látva. Nem is tudtam semmit se mondani, hiszen a szerelmem elö vette a gitárját és elkezdett nekem énekelni. Elkezdte a dal elsö ütemeit, de nem jutott az eszembe hogy melyik dalt énekelheti. Aztán jöttek az elsö sorok. 

"You're beautiful, beautiful 
You should know it 
(You're beautiful, you're beautiful 
You should know it) 
I think it's time, think it's time that you show it 
You're beautiful, beautiful."

Azonnal tudtam hogy mit énekel. Az "All Around The World" számát, ami a legújabb albumán van, és amikor irta azt mondta hogy mindig én jártam a gondolataiban, hiszen már mindig szerelmes akart lenni, kereste az egész világon, és bennem megtalálta csak egyszer. Olyan imádnivaló. Nem is csodálkozok azon hogy több millió rajongója van a világon. Ahogy énekelte a dalt, folytonos a szememet fürkészte az övével és csak kereste, de mikor összetalálkozott a tekintettünk, akaratlanul elmosolyodtam. Nem tudtam semmit sem csinálni, eltöltött a szeretete. Aztán jött a kedvenc részem.

"All around the world 
People want to be loved, yeah 
All around the world, 
They're no different then us., no! 
All around the world 
People want to be loved, oh oh oh 
All around the world, 
They're no different than us, oh oh oh."

Valamiért volt egy fura érzésem, ami olyan volt mintha szédülnél és még zuhannál is valahonnan lefele a mélybe. Lehet hogy fura ezt most leirni, de sosem szoktam az érzéseimet meghazutolni. A dal egész ideje alatt, valami varázslat alatt voltam. Justin szemei egyszerüen ragyogtak mikor bele néztem, nem tudtam kiállni hogy ne mosolyodjak el. Sajnos minden jónak vége lesz, ennek a dalnak is. Mikor Justin befejezte a dalt, letette a gitárját és újra mellém ült.

-Gyönyörű volt.*pusziltam meg*

-Örülök akkor hogy tetszik, direkt neked irtam ezt a dalt, mert annyira rád hasonlit, gyönyörü vagy, örült és imádnivaló.*húzott közelebb magához*

A nagy barna szemei az enyémet fürkészte, és csak egymást néztük perceken át keresztül. A kezét az arcomra helyezte, a másik kezét pedig a derekamon pihentette. Az én kezem is elindult felé. Mindkettö kezem az ő tökéletes nyaka ivére terült el. A kezével elkezdte simogatni az arcomat, és a szeme újra az enyémet kereste. Az ajkaink egyre közelebb értek egymáshoz, mikor már egy centi volt köztük, nagyot mosolyogtam és végül megcsókoltam.

És igen! Megjelent ma Justin új albuma, a Believe Acoustic! Már halottam nagyon sok számot erröl az aldumról akusztik változatban és nagyon tetszik! Remélem nektek is tetszeni fog.:) Kommenteljetek!:)

42. rész

 És itt van az új rész, direkt lett ilyen hosszúm remélem tetszik és komizzatok!
Jó olvasást:)

/Justin/

Feküdtem az ágyon és figyeltem Emmát ahogy szuszog. Olyan édes és ártatlan volt. Elkezdtem simogatni a haját, erre ö kicsit megmozdult de nem ébredt fel. Már 11 óra is elmúlt mikor észre vettem hogy Emma telefonja rezeg. Ez volt rajta: "Apa hiv". Nem tudtam hogy mitcsináljak, felvegyem vagy nem? A kezem hirtelen a telefon felé nyúlt és az "Elfogadás" gombot megnyomtam.

-Nagy Emma! Hol a fenében vagy??!! Anyáddal már sik idegere aggódtuk magunkat mert semmi élet jelet nem adsz magadról!!*orditotta*
-Jó napot kivánok Mr. Peter, Justin vagyok és Emma teljesen jól van, csak éppen alszik. Ne aggódjanak, biztonságban van, vigyázok rá.*mondtam teljesen nyugodtan*
-Justin!!! Azonnal hozd haza öt! Hol vagytok? Hova tartottok? Hogy volt merszed ellopni öt??!! Hozd vissza, különben véglegesen eltiltom töled!!*orditotta*

Hogy micsoda??!! Ezt nem birtam épp ésszel felfogni. Újra távol töle?? Azt nem lehet, bele fogok halni a hiányába és ő is az enyémbe. Ezt nem engedhetem meg. Valami ész szerüt kell cselekednem, tudom hogy nem akar vissza menni most, de azt elmondom neki végképp nem akar.

-Figyeljen Mr. Peter, Emma ma estére otthon lesz, de kérem ne mondja el neki hogy beszéltünk. Igaza van, elismerem hogy felelötlen döntés volt hogy ezt tettem, de nem volt más választásunk a szerelmünk érdekében. Nem birtam volna ha ki nem látthatam volna öt soha többé és szerintem ö se. De megigérem hogy ma estére vissza kerül.*mondtam halkan*
-Köszönöm Justin. Nem fogom elmondani neki, addig is vigyázz rá.*nyugodott le a hangja*

Letettem a telefonomat és csak bambultam kifele az ablakon. Tehetetlen voltam, Emma ki fog készülni ha ezt megtudja. Még aludt, igy hát a fejét rá tettem a párnára, szerencsére nem ébredt fel, kiszálltam az ágyból és a pilóta fülkéhez tartottam. Beléptem a pilóta fülkébe és Ben, a pilóta éppen a magasság méröt figyelte.

-Jó napot Mr. Bieber, segithetek valamiben?
-Meg szeretném kérni hogy forduljunk vissza és menjünk vissza Magyarországra.
-De miért uram?  1 óra és Los Angelesben vagyunk.
-Az most nem érdekes hogy miért, csak forduljunk vissza.
-Igen is, azonnal fordulunk.
-Nagyon hálás vagyok, köszönöm Ben.*fogtam vele kezet*

Ahogy kiléptem a pilóta fülkéböl már éreztem hogy fordul is a gép. Le ültem az egyik ülésbe, és elövettem a gépemet. Felmentem twittere és posztoltam, vissza irtam a rajongóknak és olvastam is a hireket. A Radar Online oldalon megláttam egy cikket, amiben volt egy kép rólam és Emmáról ahogy a kocsiba szállunk.

"Justin Bieber és barátnöje Emma Nagy éjszakai randevúra mentek, hiszen többen is látták öket ahogy beszállnak egy Range Roverbe, ami nem más mint a hires popsztáré volt. Az énekes besegitette kedvesét a járműbe utána ö is beszállt és gyorsan el is hajtottak. Kiderült hogy a pár egy erdöhöz ment, ahol egy kis faháznál töltöttek egy kevés idöt, utána el is hagyták. A kocsi végül a Liszt Ferenc reptéren kötött ki, ahonnan a fiatal pár egy magángéphez sietett. Ezután egy kis idö elteltével a gépet lehetett látni felszállni. Vajon a fiatalok egy kiruccanást terveztek, vagy talán többet? Amilyen indormációt megtudunk jelentkezünk.-Radar Online"

Ezt nem tudom elhinni, ez a dolog sem maradhat titokban..Utálom a sajtót, mindenhova küldik az emberieket hogy kideritsennek rólunk mindent. Lassan tudni fogja mindenki hogy mikor ebédelek vagy mikor megyek tussolni. Ezt nem tudtam semmibe venni. Azonnal posztoltam twittere.

"Nem tudom elhinni hogy már magánéletemet is percröl percre tudositják az interneten.."

Több ezer rajongó kezdett irni nekem,hogy "Justin mi megértünk, hiszen nem lehet neked könnyű, de mi mindig meletted vagyunk." 
Egyszerüen csodálatos emberek vannak a rajongóim közt, mindent oda adnák nekik. Eléggé unatkoztam ezért elő vettem a fülesemet és elkezdtem zenét hallgatni. Imádom Kelly Clarkson "Catch My Breath" számát. Pörgös,de megnyugtató. Éppen a szám felénél tartottam, mikor valaki a nyakamat ölelte át. Felnéztem és hát láttam hogy az én szerelmem nagy mosolyát. A fejét az enyémhez nyomta és megcsókolt. 

-Jót aludtál hercegnőm?*kérdeztem*
-Igen, de eltünt a kedvenc párnám a fejem alól..*huppant bele az ölembe*
-Volt pár elintéznivaló dolgom...*tettem a kezem a combjára* Nem akartalak azzal felébreszteni hogy kimászok alólad ezért tettem oda azt a párnát.*simitottam végig a kezem a combján*

Rá pillantott a kezemre, ahogy simogatom a combját és lesmárolt. De még hogy. Az ajkai az enyémre ragadtak és ha késsel akarták volna levágni, akkor sem sikerült volna. A nyelbe többször átszökött az én számba, és vad táncra hivta az enyémet. Nagy csókcsatába kezdtünk és éreztem ahogy bele mosolyog a csókba, erre megharaptam az alsó ajkát. Ö elhúzta aszáját az enyémtöl, majd rám nézett.

-Ez fájt, de örült..*fogta meg a kezével az ajkait*
-Fáj? Adjak rá gyógypuszit?
-Igen, de kettöt kérek.

Oda hajoltam hozzá és lágyan adtam neki egy szájra puszit. Azonnal felcsillant a szeme.

-Már jobb is.*bújt hozzám*

/Emma/

Annyira szeretem Justint, olyan kis dilis, de imádnivaló. A nagy romantikázás közben kipillantottam az ablakon és már láttam hogy éjszaka volt. Ilyen sokáig aludtam? El is képedtem magamon hogy ilyen hosszú ideig is képes vagyok aludni. 

-Nem csinálunk képeket?*kérdeztem*
-Miért is ne!*mondta nagy mosollyal Justin*

Elö is kapta az iPhone 5-jét, ami nekem mindig is nagyon tetszett, és születésnapomra kértem egyet, hiszen az is két héten belül itt van. Justinnal beálltunk egy tükör elé, és elkezdtünk mindenféle pózt felvenni és fejeket vágni.Ami szerintem a legjobb lett, azt úgy képzeljétek el hogy Justinnal egy tükör elött álltunk,én éppen adok nekiegy puszit az arcára,ö pedig átkarolta az egyik kezével a derekamat, a másikkal pedig a rock'n'roll jelet mutatta és mosolygott. Imádnivalóan vicces volt. Ezt kiválasztottuk és Justin feltette twiterre.

"Szeretlek Baby. Mindörökké az enyém leszel."

Elmosolyogtam rajta és adtam egy nagy puszit Justin arcára, igy meghálálva neki a kedves szavait. Hozzá bújtam és elkezdtünk együtt csillagokat nézni.

41 .rész

/Justin/

Beindittotam a kocsit. Elhajtottunk Emma házuk elöl és akkor rá néztem. Láttam a félelmet a szemében és ahogy vissza néz a házuk után és még láttam hogy meg is könnyezett a szeme. Elö tört belölem a lelkiismeret furdalás. Valamiért éreztem hogy most helytelenül cselekedek de ezt most meg kellett tennem és kész. Már 10 perce mentünk kocsival és még Emma még mindig lesütötte a tekintetét.. 

-Jól vagy kedvesem?*kérdeztem*
-Mondjuk...Nehéz volt öket öt hagyni, de most muszáj mert már nem birom velük..*csuklott el a hangja*

Láttam rajta hogy teljesen bizonytalan azzal hogy most mit tesz, mit teszünk, de megpróbáltam biztatni egy nagy mosollyal.Meg is fogtam a kezét. Erre kicsit felderült az arca.

/Emma/

Jól esett Justin mosolya és kézfogása. Keze melegsége egy biztonság érzetet adott nekem, és kicsit nyugodtabb lettem. Justin csak vezetett, nem is árulta el hogy hova megyünk vagy tartunk... Át mentünk egész Budapesten, amikor egy erdöhöz értünk. Kicsit féltem mert sötét volt és nem tudtam hogy most mi fog történni..Elkezdtem félni, hiszen azt se tudom hogy Justin hova visz engem..Rá néztem és csak elöre nézett, a szélvédön kifele. Az arcán semmi érzés sem volt.. Elkezdett fékezni és egy mezö féleségre értünk és ott állt kis faház.

-Maradj itt, mindjárt jövök.*mondta teljesen komolyan*

Kiszállt a kocsiból és bementem a faházba. Kihozott egy böröndöt és pár takarót is. A böröndöt betette a kocsicsomagtartójába, a takarót pedig a hátsó ülésre, aztán újra vissza ült mellém.

-Justin hova megyünk??*kérdeztem aggódoan*
-Egy biztonságos helyre.
-Áruld el vagy kiszállok és vissza megyek a sötét erdön keresztül és nem hiszem hogy nagyon akarod hogy ilyenkor koszálljak kint...*mondtam már kicsit hangosan*
-Kicsim ne, nyugodj meg csak ide jöttem már holmiért innen megyünk Los Angelesbe.

Jól halottam????!! Los Angelesbe szökünk el????!! Ezt nem hiszem el..Lehet hogy ez kicsit már túlzás amit csinál Justin, de nem mondhatom neki azt hogy "bocs most ez nem megy, próbáljuk meg holnap újra.." Most ez nem lehet... Bár nagyon megtenném.. Mire a gondolataimat összeszedtem, Justin már a reptér felé tartott.. Olyan 5 óra körül oda is értünk, fél 6-kor indul a gép, addig még volt egy kis idö. Felszálltam Justinnal a gépre és leültem egy ülésbe, Justin meg mellém. Justinnal beszéltük hogy mi után LA-be megyünk hol lesz a "szállásunk"? Rejtözködni fogunk?? Már nem is tudom..Annyira elméjültem ebben a gondolatban hogy el is aludtam...

*5 órával késöbb*

Az ablakon be szürödő napfényre ébredtem fel ahogy a szememet szúrja. Lassan kinyitottam a szemem és láttam hogy Justin a telefonját nyomkodja. Az ablak felé volt fordulva és az eget kémlelte. Felálltam és oda lópoztam hozzá, befogtam a szemét.

-Végre hogy felébredtél*felállt az ülésböl*
-A nap nem hagyta hogy tovább aludjak...*bújtam hozzá*
-Jól is tette*nézett rám*

Bele pillantottam a barna szemeibe és megcsókolt. A kezemmel körbefontam a nyakát, az ö keze pedig a derekamon pihent meg, de az egyik keze a hátamon állt meg és a hüvelyk ujjával elkezdte a hátamat simogatni. Éreztem hogy belemosolyog a csókba.

-Te meg mit mosolyogsz szupersztár?*kérdeztem, nevetve*
-Nem is tudom, talán azon hogy jó veled lenni.*mosolyodott el*
-Veled is jó.*öleltem szorosan*

Fel emelte a fejem és újra megcsókolt. De most más hogyan ameddig szokott. Érzékibb volt,gyengédebb és szenvedély teli. A nyelveink többször is összeértek. Meguntuk az állást és fogtam magam el váltam Justin ajkaitól és egy huncut mosolyt villantottam rá és a kezén fogba behúztam a hálóba. Beléptem az ajtón, Justin felé fordultam, háttal az ágyal.Rá kacsintotam, erre ö azonnal lesmárolt, de én mást terveztem. Kimásztam a karjai közül, és ö volt az ággyal hátnak, fogtam meglöktem és az ágyra esett. Elterült mint egy béka, rám vigyorgott, én is rá vissza, és azonnal rámásztam. Megcsókoltam, vadon. Éreztem hogy nagyon tetszik neki a kialakult helyzet.

-Többször kellene elszöknünk..*mosolyodott el*
-Egyetértek, tetszik*pusziltam meg*

Majd újra elkezdtünk csókolózni, de egy hirtelen pillanatban Justin kijött alólam és ö volt felül, csak néztem hogy ezt hogy csinálta. Ő csak vigyorgott és megpuszilt. Én erre végig simitottam a kezemmel a puha arcát.



-Mikor érünk oda?*kérdeztem*
- Még úgy 3 óra.*mondtam* addig is van még idönk*kacsintott rám*
-Most haragudni fogsz rám...
-Miért is kellene??*kérdeztem viccesen*
-Fáradt vagyok és egy picit szeretnék aludni..ezért*mondtam kicsit huncutan*
-Haragszok..*szállt le rólam*


Oda bújtam hozzá és adtam neki egy szájra puszit és már is jobb kedve derült. Közel húzott magához és a mellkasára tettem a fejem, halottam ahogy a szive dobbog és erre a dobogáson aludtam el..


Elnézést kérek töletek, de a suli most nagyon lefoglalt és ezért tudtam most csak ilyen késön hozni részt. Hétvégén megpróbálom bepótolni. Jó olvasást.:)

40. rész

És itt is van már a 40. rész. Nem is hiszem el hogy már a 40.-ik résznél tartunk, remélem hogy még a duplája is meglesz. De nem is beszélek tovább inkább jöjjön a történet folytatása. Jó olvasást, és ne felejtsetek el komizni!




/Emma/

Igy képzeljétek el Justint az ablaknál

Mielött elaludtam volna elkezdett esni az esö. De nem nagyon érdekelt mert hamar elaludtam. Olyan hajnali fél 4 körül lehetett mikor halk kopogásra ébredtem fel. Komásan az erkélyem felé fordultam és egy alakot láttam. Nagyon megijedtem, elsönek azt hittem hogy valami kukkoló ,de miután jobban megnéztem az alakot, ismerös kezdett lenni. Kimásztam az ágyamból és oda mentem, mikor oda értem, rá jöttem hogy Justin az, vizesen, átfagyva az ablakomnál. Oda léptem hozzá és a kezét az ablakomra tette, és én is oda tettem. A szeme az enyémre tapadt és teljesen elvarázsolt. 

-Baby, engedj be.*mondta halkan*

Nem is kellett több, megfogtam az ajtó kilincsét és kinyitottam neki. Szegény tiszta viz volt, és éreztem hogy nagyon fázik. Azonnal adtam neki egy takarót hogy meg ne fázzon.

-Te meg mit keressel itt?*kérdeztem meglepödten*
-Eljöttem érted mert nem engedem meg azt hogy elválaszanak minket egymástól*jött közelebb hozzám*

El sem tudjátok képzelni hogy milyen volt. Haja vizes, esöcseppek görültak le a hajtincsein, polóján is,és olyan volt mint egy igazi férfi aki megküzd a lányért akit igazán szeret.Ezt tisztelem benne hogy küzd értem, és büszke vagyok arra hogy pont ö az, akit találtam ebben a világban ahol már aligha lehet találni olyan fiút aki igazán küzd, és szeret teljes  szivéböl. Aztán láttam ahogy Justin vacog és nem birtam ki, oda mentem hozzá és szorosan megöleltem. Megfogta az államat és felemelte a fejemet és megcsókolt. A nedves arcáról a vizcseppek az enyémekre vándoroltak át, amibe valamikor bele is remegtem de csodálatos érzés volt. A hideg, vizes keze az arcomra tapadt és végig simitotta, a kezemmel pedig a nyakát körbe fontam. Egyik hirtelen pillanatban elengedte az ajkaimat, és felkapott a combomnál fogva és az ágyra tett. A hideg teste az enyémhez nyomódott és lassan a teste súlyával rám helyezte azt. Vadon kezdtünk elcsókolozni, az ajkaink folyton egymáson voltak, a nyelveink is többször össze értek, de a heves pillanatot Justin fontos mondandója zavarta meg.

-Gyorsan szedd össze pár holmidat.*mondta komoly hangon*
-Miért?*kérdeztem meglepöen*
-Ha nem engedik hogy együtt legyünk, elszökünk.
-Ezt hogy gondol...

Nem birtam befejezni a mondatot mert Justin újra lesmárolt. De most muszáj volt abba hagynom a csókolozást hiszen még nem tisztáztuk a kérdést.

-Akkor most azt akarod hogy szökjek el veled?*toltam le magamról*
-Igen, mert én nem birom ki azt hogy ha nem vagy velem, a kondiban is csak rád gondoltam hiszen érted gyúrtam ki magam, hogy minél tökéletesebb legyek neked, hiszen a legtökéletesebb akarok neked lenni.*mondta miközben a kezét végig simitotta az arcomon*
-Igazad van, én se birnám ki nélküled, úgy hogy gyere és segits.

Leszállt  Justin rólam, és elkezdtünk pakolni. De még pizsiben voltam tehát gyorsan valamit kellett keresnem magamra. Kinyitottam a szekrényemet és pont elöttem volt egy fekete nadrág, egy narancsos felsö és egy gumi csizma. Bár a nyakláncot és az órát nem vettem fel hiszen most nem nagyon számit hogy mi van rajtam. Fel gumiztam a hajam és kezdhettem neki a holmiaim összepakolásának. Fogtam egy nagyobb táskát és beledobáltam 5-6 felsöt, 3 nadrágot, 2 pulcsit és pár fehérnemüt.
Kb. kellett összesen negyed óra az összepakoláshoz.  4 óra körül végeztem is már csak az indulás volt hátra.

-Készen vagy?*kérdezte Justin*
-Azt hiszem hogy igen...
-Akkor gyere.

Justin megfogta a kezem és elkezdett húzni, de nem vette észre hogy anyuéknak még irtam  egy búcsú levelet amit az ágyamra tettem. Pár sor volt, de tömör.

"Kedves anyu és apu, elmentem, mert nem birtam már az itthoni feszültséget. Remélem megértitek, ne aggódjatok minden rendben lesz. Szeretlek Titeket.Emma"

Nehéz volt ott hagyni a biztonságot adó, eddig otthonomnak nevezett házat. De nem birtam már tovább, tehát ez volt a legjobb megoldás. Pár könnycseppet hullajtottam is miközben Justin húzott az erkélyem ajtajához. Amikor kiléptem az ajtón még mindig eset az esö, de a csillagok az égen még mindig látszódtak. Az erkélyem mellett van egy nagy fa, amin könnyen lelehet mászni, hiszem mikor kicsi voltam mindig ezen mászta le és föl. Justin ment elöre és nyújtotta a kezét hogy segit de nem kellett hiszen már volt tapasztalatom. Lemásztunk gyorsan és már Justin fekete Range Roverje ott volt. Oda siettünk, majd beültünk, a cuccomat hátra dobtam a hátsó ülésre és készen áltunk az indulásra. A biztonsági övemet kapcsoltam éppen be mikor Justin megfogta a kezemet. Ránéztem.

-Biztos vagy benne hogy ezt akarod?*kérdezte nagy szemekkel*
-Igen, teljesen biztos. *nyögtem ki már másodperc után*

Igy hát Justin nem is váratott többet, be inditotta a kocsit és elindultunk.

39. rész

/Emma/

Beléptünk anyával az ajtón és apa tekintetével találtam magam szemben. Látszott rajta hogy  nagyon mérges volt rám a történtek miatt. Ő csak rázta a fejét, és ki viharzott a kertbe. Nagy medencés házunk van, és mindig van egy asztal és székek kirakva, hogy ha bárki kiakar ülni, le is tudjon valamire, amikor mentem kifele neki is mentem. Mikor kiértem, láttam hogy a medence szélén ül és a lábát a vizbe lógatja. Oda mentem mellé. 

-Apa, kérlek neharagudj rám, se Justinra, föleg rá ne mert ö mentette meg az életemet. *mondtam neki, miközben a vállához tettem a kezemet*
-Már nem tudom hogy hányszor kerültél bajba hogy vele voltál, de most már nem fogom ezt hagyni.*mondta határozottan*
-Ezt hogy érted?*kérdezte meglepöen*
-Úgy értem hogy nem engedem hogy többet találkozz vele.
-Ezt nem teheted! Hamarosan kezdödik a turné is, és én nem fogom kibirni nélküle!!*álltam fel és már sirtam*
-Ezt el kell fogadnod.. nem akarlak elvesziteni.

Nem is válaszoltam semmit, csak zokogva fel rohantam a szobámba. Átrohantam a nappalin, fel a lépcsön és be szobámba. Akkora erövel csaptam be az ajtót hogy beis záródott és még a szomszédok is hallották.  A lábaim nem birták tovább, és összecsuklodtak ott helyben. Lezuhantam a földre és sirtam. Nem tilthatja meg hogy ne legyek azzal akit szeretek, nem fogom nélküle birni, lehet hogy szupersztár és több milliónyi lány oda van érte, de én akkor sem fogom túlélni. Dörömbölést halottam az ajtómon miközben sirtam.

-Emma engedj be!!!*orditotta apa*
-Nem tilthatsz el attól, akit szeretek,ezek után nem akarok veled beszélni...*zokogva orditottam*
-Beszéljük meg, nem ezt akartam hogy igy legyen...*mondta szomorú hangon*

Nem is válaszoltam neki, csak vártam hogy elmenjen. Pár perccel késöbb halottam a lépteit ahogy elmegy. végre. Felálltam a földröl és az ágyamra feküdtem és a párnába temettem  az arcomat és sirtam tovább. A könnyeim csak jöttek megállás nélkül. Már fél 4-et mutatott az óra, ami azt jelentette hogy  már fél órája sirtam. Nem birtam tovább. Justinnak küldtem egy smst hogy ha végez a kondibe sürgösen hivjon fel.Annyira kiisirtam magam hogy el aludtam.

*3 órával késöbb*

Arra ébredtem fel hogy a telefonom csörög. Elkezdtem keresni.

-Hallo?*kérdeztem komásan*
-Szia szerelmem*mondta édes hangon* Minden rendben van?
-Hát... nem egészen...*mondtam elszomorodva*
-Mi történt??*kérdezte aggódoan*
-Apával összevesztem, és eltiltott tö..ö..ö..töled...*zokogtam*
-Ez nem hiszem el, biztos nem mondta komolyan..
-De. Komolyan mondta, tudom milyen az amikor valamit gondol és forditva. Ő az apám és ismerem már ennyire..*csuklott el a hangom* Most mi legyen?? Nem találkozhatunk, nem ölelhetlek, nem csókolhatlak, bele fogok halni a hiányodba...
-Nem tudom hogy mi legyen, de az egyszer biztos hogy nem fognak minket elszakitani egymástól ezt megigérem neked.
-Justin nagyon szeretlek.
-Én jobban mint hinnéd, hamarosan találkozunk. Ne félj, minden rendben lesz. Szeretlek.

És letette. Csak néztem magam elé és gondolkoztam hogy mit jelenthetett az hogy "hamarosan találkozunk"?? Nem is gondolkoztam ezen tovább, fogtam a gépemet és leültem vele az ágyra. Beléptem Skype-ra és láttam hogy Betty fent van. Azonnal irtam neki.

-Szia Betty*mondtam a kamerába*
-Emma, de rég halottalak meg láttalak is.*mondta* mi történt  veled?? nagyon vörös a szemed sirtál???*kérdezte*
-Semmiség.
-Emma. Ismerlek már annyira hogy tudom mikor vagy boldog és mikor szomorú. Nekem nem tudsz hazudni, úgy hogy mond el hogy mi történt.
-Bekerültem a kórházba......és apa eltiltott Justintól..*egy könnycsepp fojt le az arcomon*
-Emma, jeszusom... ez nagyon nemjó, de nagyon nem... és Justin mit mondott??*kérdezte*
-Azt hogy minden rendbe fog jönni..
-Ha szeretitek egymást akkor a szerelmetek erösebb lesz mint valami tiltás.. hidd el nekem..Most találtam valamit a neten ami szerintem érdekelni fog téged..

Betty belinkelte a TMZ-nek a honlapját és azonnal megláttam a vezetőcikket.

"Justin Bieber és Emma Nagy gyereket vár? A fiatal pár ma délelött hagyták el a St. Hammiston kórházat, kézen fogva, sőt még egy csók is elcsattant a kamerák elött. Bennfentesek szerint Emma azért került kórházba mert oxigén hiánya lett és kezelés alá vették. A további információnk szerint a hölgynek még nőgyógyászhoz is el kellett mennie, egy terhességi vizsgálat miatt. Vajon Bieber család egy új taggal fog bövülni? Ahogy többet megtudunk jelentkezünk.-TMZ"

Húúú...De kivagyok mára TMZ-tól...Már mindent össze-vissza hordannak...Most azt hogy terhes vagyok, legközelebb mi lesz?? Talán már a második terhességemet fogják megirni?? Ami még biztos nem fog bekövetkezni. Már nem is tudom hogy mitcsináljak..

-Én ezt nem hiszem el...*fogtam a fejemet*
-Nyugodj meg csajszi, nyilatkozzatok Justinnal közösen és cáfoljátok meg a hireket.
-De hogyan mond?? Be vagyok zárva a szobámba, ha meg kimegyek nem mondhatom az anyuéknak hogy Justinnal találkozok, hiszen apa most utálja őt...Meg azért remélem hogy Justin rajongói elhiszik hogy még nem állunk készen egy gyerekre..
-Ezt biztos hogy nem hiszik el... Csajszi figyelj nekem most mennem kell, majd még hivlak.Puszi.
-Okés. Szia.

És kilépett Betty a beszélgetésünkböl én meg újra egyedül lettem. Már eléggé éhes voltam igy lementem a konyhába. Anyu lent ült a pultnál.

-Apa?*kérdeztem*
-Elment dolgozni, be hivatták egy fontos tárgyalás miatt..

Eléggé is volt ennyi infó, neki estem a hütönek és minden ehetöt kiettem belöle. Majd amikor már alig volt benne valami, becsuktam és vissza vonultam a szobámba. Újra bezártam az ajtót magam után és elmentem fürödni. Jól esett beleülni a forró vizbe, megnyugtatott. Kapcsoltam hozzá egy kis zenét ami még jobban meg nyugtatott. Mindig pörgös számokat szoktam hallgatni amikor ideges vagyok de most egy ilyen zongorás számhoz volt kedvem és egyébként is nagyon szép szám. 20 percet bent ültem a kádban,aztán kijöttem felvettem a pizsimet és mire ágyba feküdtem  már fél12 volt. Felnézztem még twittere és irtam a rajongóknak.

"Ne higyettek a híreknek találnak ki fura dolgokat. Jó éjszakát."

Még Justinnak is irtam.

"Jó éjt hercegem, holnap feltétlenül hivj, ezer csók, szeretlek."

Letettem a telefonomat közvetlen mellém, és utána elnyomott az álom..

38. rész

/Justin/

Hallgatam a zenét, és teljesen elmerültem benne. Be is csuktam a szemem, és arra ébredtem fel hogy a taxis szól, hogy a hotelnál vagyok. Kifizettem a taxit, bementem a hotelba, fellépcsöztem az ötödikre és be mentem a szobámba. Gyorsan letussoltam, és lefeküdtem az ágyamba, még küldtem Emmának egy 'Szeretlek' smst, majd lassan elaludtam.

*Másnap*

/Emma/

11 óra körül ébredtem fel, amikor a reggeli vizit volt. A növér hozott nekem reggelit, ami nem volt nevezhetö egyáltalán annak. Egy bögre tea, semmi izzel, vajas kifli és valami felvágott féle. A kiflinek a felét megettem, de a többihez hozzá sem nyúltam, nem akartam hogy ételmérgezés miatt még ki is mossák a gyomromat.. Inkább fogtam a telómat, meg a füllhallgatómat és bekapcsoltam a zenét. 
A "The City" cimü számot kapcsoltam be, hiszen ez az egyik kedvenc számom.

A jobb oldalamra fordultam az ablakom felé. Kinéztem az ablakon és láttam ahogy a madarak repülnek az égen. Elmosolyodtam és rájöttem hogy én szabad akarok lenni,  korlátok és szabályok nélkül. Több percen keresztül néztem csak kifele, mikor valaki egy puszit nyomott az arcomra. Megfordultam, és hát ki más lett volna mint Justin. 

-Jó reggelt hercegnő. Mit nézzel annyira?*kérdezte*

-Csak olyan akarok lenni mint a madarak, szabadok és csak repülni akarok a végtelenbe..veled.*mosolyogtam rá*

-Nekem már azóta ez az álmom, mióta megláttalak, és beléd szerettem. Örökké veled akarok lenni, repülni a végtelenbe és fogni a kezed.*hajolt közelebb hozzám*

Majd a szemeink egymásba olvadtak, és Justin a tekintetével elvarázsolt. Azok a barna szemei, egyszerüen elvesztem a szemeiben. Összekulcsolta az ujjait, az enyéimmel, fölém hajolt és az ajkait az enyémre tapasztotta. Az ajkai lassan mozogtak, de tökéletes volt. Csak egy rövid csók volt, de pont elég volt. Eltávolodott tölem, majd csak mosolyogtunk. Egyszer csak az Dr. San jött be. Justin azonnal elugrott tölem, és elvörösödött, a kezemet a szám elé tettem és egy picit nevettem. Majd oda lépett hozzám az orvos és megvizsgált. Justin a sarokból figyelt, idegesen.

-Kedves Emma, úgy tünik hogy nincs  már semmi baja, 10 perc múlva vizit lesz, akkor elkészitjük a zárójelentését  és mehet is haza.

-Nagyon köszönöm szépen, Dr. San.

Majd kiment az orvos és újra Justin lépett oda hozzám. 

-Szerencsére már nem kell ebben a kicsi szobában lenned..

-Én is örülök most már. *öleltem meg*

Aztán anyáék léptek be az ajtón egy táskával, amiben valószinüleg a ruháimat hozták. Anya sietett oda hozzám.

-Kicsim most beszéltünk az orvossal hogy már jöhetsz ma haza*örvendezett*

-Nagyon örülök neki én is, már nagyon haza akarok menni..

-Hoztam neked pár ruhát amiben haza tudsz jönni. 

-Köszi anyu. 

Jött a növér, kivette az infuziós tűt a kezemböl és már ment meg irni a zárójelentést. Megkértem mindenkit hogy ameddig felöltözök menjenek ki. Megnéztem hogy milyen ruhát hozott nekem anya, egy piros, kötött felsö,cicanaci,  egy piros, sportos magassarkú és az egyik kedvenc táskám.  Gyorsan fel is öltöztem, felfogtam a hajam, és már készen is voltam. A táskába bele tettem a telómat, a fülesemet és még pár dolgomat. Kiléptem az ajtón, és ott várt engem anyu és Justin. Rájuk mosolyogtam, ezzel jelezve hogy mehetünk. Oda jött hozzám Justin, rám nézett, majd a kezemért nyúlt. Összefonta az ujjait az enyémmel és igy indultunk kifele. Anya mondta hogy haza kell mennünk, pár dolgot elintézni, aztán találkozhattok Justinnal. Ahogy ezt elmondta, már lent is voltunk, a kórház kijáratánál. Felvettem a napszemüvegemet és kiléptünk az ajtón. Láttam hogy a parkoló másik oldalán lesifotósok táboroznak. Justinra néztem, ő meg szoritotta a kezem, ezzel jelezve hogy semmi baj sem lesz. Oda mentünk Justin kocsijához, de mielött beszálltunk még Justin a fotósok elött lesmárolt. Mikor Justin elengedte az ajkaimat, villantott rám egy mosolyt majd a fülembe súgta "Legalább most lesz téma az újságokban", én csak nevettem. Aztán beszálltunk Justin kocsijába, én meg Justin elöl, anya meg hátul. Justin bekapcsolta a kocsiban a rádiót és éppen Pitbull-tól ment a "Don't Stop The Party" szám.

Elkezdtünk örülten énekelni, anya meg hátul csak nézett ránk, hogy milyen idióták vagyunk Justinnal. Eléggé sok hülye arc kifejezés hagyta el az arcunkat, de mi igy vagyunk tökéletesek. Nagyon jól el szórakoztunk, még irtam is ki twittere.

"Buli a kocsiban @justinbieberrel és @anna_stein-nel."

Justinnal csak nevettünk. 10 percet mentünk kocsival, aztán oda értünk a hozzánk, leparkolt Justin és kiugrott a kocsiból és illedelmesen kinyitotta nekem az ajtót és kisegitett. Imádom hogy ilyen figyelmes. 

-Köszönöm, majd hivlak, szeretlek.*nyomtam egy puszit a szájára*
-Rendben, addig elmegyek kondiba, majd várom a hivásodat.szeretlek.*és megcsókolt*

Elengedett és a kocsiba beült. Még kinézett az ablakon, rám kacsintott, aztán elment. Anyuval a ház felé vettük az irányt.




Sajnálom hogy a héten nem hoztam új részt, de az iskola  miatt most elfoglalt vagyok és megpróbálok most hozni még egy részt és még holnap is fogok, de ha csak lesz rá idöm. Jó olvasást.:)

37. rész

/Justin/

A szemem csukva volt, az arcom a kezembe volt temetve. Csak hallgattam, ahogy Emmát vizsgálják, és ahogy mondták "Még egy fájdalom csillapitót kérek".  Mindig könnybe lábadt a szemem, amikor ezeket halottam, majd egy pillanatban egy mondatra kaptam fel a fejem, "Oxigén pumpát kérek!" mondta eléggé hangosan az orvos. Ültem a folyosón egyedül, mikor ismerös hangok érték a fülemet. Pattie és Emma anyukája, Anna, apukája Peter és Dávid jöttek a folyóson. Azonnal felálltam és oda mentem hozzájuk.

-Emmát most vizsgálják.*mondtam elkeseredve*
-Remélem jól lesz, és Justin köszönjük hogy kihivtad hozzá a mentöt, ezzel megmentetted az életét.*ölelt meg Anna*

A pillanatot az orvos zavarta meg.

-Stabil állapotban van, bemehet hozzá kettö ember.*mondta az orvos*
-Köszönünk mindent doktor úr.*rázott vele kezet Peter*

Anna rám nézett és mondta hogy menjek én be elsönek, de mondtam hogy ö meg Peter menjen elsönek, mert majd szeretnék Emmával kettesben lenni. Bementek, én meg kint maradtam Dáviddal.

-Gyere tesó, beszéljünk..*mutatott a kijárat felé*
-Oké, menjünk.

Dáviddal kimentünk a kórház elé, friss levegöt venni. Már úgy is rám fért, hiszen tiszta ideg voltam és vagyok még most is.

-Figyelj ide Justin, nem tudom mi történ a húgommal, de mostmár kérlek nagyon vigyázz rá, jobban mint eddig, mert belehalnánk ha még valami ilyesmi történne vele..
-Megigérem neked hogy ha kell még az életem árán is megvédem öt, csak legyen biztonságban*néztem rá*
-Jól van tesó*pacsizott le velem* inkább menjünk vissza, szerintem már kijöttek anyuék Emmától, most rajtad a sor..*fogta meg a vállamat*

Csak ránéztem Dávidra, és láttam a szemében azt a testvére iránti szeretét, hogy mindent megtenne érte, hogy biztonságban legyen. Én is igy éreztem, de én Emmába szerelmes vagyok és nem a testvére vagyok, ezért bennem nagyobb is a felelösség érzése. Mostantól mindennap  vigyázni fogok rá. Ahogy gondolkodtam, felértünk a második emeltre. Éppen a folyóson mentünk, mikor Peter és Anna lépett ki Emma szobájából. Anna rám nézett és elmosolyodott.

-Most már bemehetsz.*mondta Anna és megölelt*

Rá néztem anyura és rám mosolygott, majd beléptem az ajtón, Emmához. Ott feküdt az ágyon, végtelenül, infuzióval a kezében. Még nem volt magánál, oda léptem hozzá és megfogtam a kezét. 

-Emma, tudod hogy mennyire szeretlek téged, még az életemet is feladnám érted, nem veled kellett volna ez megtörténnie, hanem velem, és nekem kellene most a helyeden feküdnöm... Remélem hogy mindent halottál amit mondtam..*szoritottam meg a kezét*

Majd arra lettem figyelmes, amint Emma keze az enyémben volt, elkezdett mozogni az ujjai. Azonnal felálltam, fölé hajoltam és nagy szemekkel néztem ahogy felébred.

-Justin...*mondta komásan*
-Emma! De jó hogy végre magadhoz tértél*öleltem meg*
-Csak annyit akarok mondani..hogy nagyon tetszett az amint mondtál, és szeretlek*nyögte ki komásan*
-Tudod, csak megint elkartam neked mondani hogy mennyire szeretlek*ültem le mellé*
-Gyere ide*húzott magához*

Emma fölé hajoltam és megcsókoltam. Végre újra érezhetem az ajkait. Annyira boldog voltam hogy belemosolyogtam a csókjába. Éppen felakartam emelni az ágyról, de rájöttem hogy infuzió van bekötve a karjába. Majd lassan elengedtem azt ajkait.

-Jó hogy újra az enyém vagy*mosolyogtam rá*
-Szeretlek, de szólnál az orvosnak hogy felébredtem?*kérdezte még komásan*

Felugrottam az ágyról és az ajtó felé vettem az irányt, kiléptem és ott állt mindenki. 

-Emma felébredt, gyorsan megkeresem az orvost és szólok neki, addig menjetek be*mondtam boldogan *

Mindenki azonnal bement, én meg elfutottam megkeresni az orvost. A folyóson találkoztam egy növérrel, és mondtam neki hogy szóljon Doktor San-nek, hogy Emma felébredt. Vissza is siettem Emmához, mikor beléptem mindenki az ágy körül állt és  Emma már teljesen jól tudod beszélni. Mikor oda léptem az ágyhoz, Emma csak rám mosolygott. Épp oda akartam menni hozzá, de az apja, Peter fogta meg a karom.

-Szóval, Justin, csak annyit akarok, hogy köszönjük szépen hogy megmentetted a lányom életét.*fogott velem kezet*
-Ez csak természetes, bármikor meg tenném érte.*mondtam mosolyogva*

Hirtelen belépett az orvos, és oda ment Emmához hogy megvizsgálja.El végezte a vizsgálatot és felénk fordult.

-Ügy tünik hogy Emma teljesen jól van, de azért 24 órás megfigyelésen bent tartjuk.
-Köszönjük Dr. San.*fogtam vele kezet*

Anna mondta hogy haza mennek, és holnap reggel vissza jönnek és hozznak pár ruhát Emmának.Elköszönt töle mindenki és csak én maradtam ott vele. Leültem az ágya szélére.

-Menj te is haza Justin, pihend ki magad,  én is szeretnék egy kicsit pihenni, úgy is vissza jösz holnap reggel, ismerlek már annyira*nevetett*
-De csak  azért megyek vissza mert te kértél meg rá*fogtam meg  kezét*
-Na menj, szeretlek*csókolt meg*
-Én is téged.

Éppen az ajtó felé tartottam mikor Emma utánam szólt.

-Justin!*mondta* Szeretnék még valamit kérni töled.*mondta*
-Bármit kérhetsz.*ültem vissza mellé*
-Csókolj meg.*mondta csillogó szemmekkel.*

Elmosolyodtam és adtam neki egy méz édes csókot. Az egyik kezével megfogta az enyémet és megszoritotta, és lassan az ujjaink összefonottak, a szabad kezemmel megfogtam az arcát, és végig simitottam. Majd elhúzta az ajkait az enyémtöl.

-Mostmár jól fogok pihenni, nyugodtan elmehetsz.*mosolygott rám*
-Jól kifogom pihenni magam, érzem.*mondtam kicsit nevetve*
-Szeretlek.*ölelt meg*
-Szertelek.*pusziltam meg*

Elengedtem a kezét, és az ajtó felé vettem az irányt. Még egy utolsó pillantással rá mosolyogtam, aztán végleg kiléptem az ajtón. Benéztem még az ablakon és láttam hogy Emma már el is aludt. Zsebre tettem a kezem, és elindultam kifele. Hamar le is értem a parkolóhoz, pont volt ott egy taxi és beszálltam. Beültem és már mondtam is a cimet. Az út közben elökaptam a telefonomat és felléptem twittere.

"Hiszem, hogy vannak őrangyalok. Kérlek titeket hogy imádkozzatok a barátnömért. #everythingisgonnabealright "

1 perc alatt kiirtam és elö vettem a beats fejhallgatómat és elkezdtem hallgatni Ne-yo "Because Of You" számát. Kizártam mindent, csak én voltam és a zene...

36. rész

/Justin/

Amikor Emma feljött a viz alól, olyan volt mint egy modell, akinek éppen medencés fotózása  van. Nem birtam tovább kint állni, igy én is beleugrottam a egy fejessel. Ahogy feljöttem a viz alól, nem láttam Emmát. Elkezdtem keresni, de  hirtelen valaki a kezét a hátamra tette, és lassan a nyakam köré tette és megpuszilt. Megfordultam, megragadtam Emma derekát és magamhoz húztam. Letöröltem az arcáról a vizet, majd a szemeim rá tapadtak. Csak néztem ezt a gyönyörü lányt, de nem tudtam a nedves ajkainak ellenállni. Teljesen magamhoz húztam, már egy porszem sem fért el köztünk, olyan közel szoritottam magamhoz, majd  lassan megcsókoltam. Az ajkain összeolvadtak, és éreztem hogy minden érzelmét átadja nekem. Az egyik kezét a vizes hajamba tette, a másikat pedig a vállamra nyomta. Annyira jó volt érezi, hogy az enyém hogy gondoltam vadulok egy kicsit.

-Ugye nekünk már volt viz alatt csókunk?*kérdeztem, egy ördögi mosollyal*

-Ha jól emlékszem igen, miért?*kérdezte mosolyogva*

A combja alá nyúltam, felkaptam és eldöltem hátra a vizben. Ahogy a viz alá ért a fejünk, megcsókoltam. Eddig még csak párszor csókolóztam viz alatt, de Emmával volt a legjobb csókom. Olyan jó volt, mint az álmaimban. Nem. Még annál is jobbak. Aztán gyorsan fel siettünk a viz felszinére, hiszen nem tudom viz alatt levegöt venni. Ahogy fel értem, nem láttam sehol Emmát. Azonnal elkezdtem keresni és láttam hogy még mindig a viz alatt van, és nem mozdul. Abban a pillanatban lebuktam a viz alá és felhozztam. Nem mozdult, csak szuszogott. A karjaimba vettem és kisiettem vele a medencéböl, a szobámba. Futottam be, és letettem az ágyra és a törölközövel elkezdtem törölni.

-Emma,emma, térj magadhoz kérlek...*mondtam ijedten*

A mozdulatlan feje az ölemben volt, de igy sem tért magához. Letettem a fejét a párnára, az ágy mellé álltam és elkezdtem mesterségesen lélegeztetni. Befogtam az orrát és szájon át fújtam neki a levegöt. Számoltam magamban hogy " 1,2,3" és újra. Ötször megismételtem, sikertelenül. Azonnal  elö kerestem a telefonomat és hivtam a mentöket. Mondták hogy 5 perc és itt vannak. Megfogtam Emma kezét és csak szorongattam.

-Tarts ki szerelmem, mindjárt itt a segitsék*Miért kellett téged a viz alá vinnem? Miattam fulladtál meg majdnem...*már majdnem sirtam*

A sirás határán voltam, mikor a mentösök orditottak be az ajtón. Az ajtóhoz futottam és  már nyitottam is nekik az ajtót. Emmához siettek, én meg csak néztem tarkóra tett kézzel öket, és idegesen. 

-Infuziót kérek, és fájdalom csillapitót.*mondta az egyik mentös*

-Ugye rendbe jön?*kérdeztem remegö hangon*

-Amit csak tudunk megteszünk érte, de ne aggódjon, minden rendben lesz vele.*nyugtatott az orvos* De most hordágyra teszük és be viszük a kórházba, megvizsgálni hogy nincs-e belsö sérülése. Ha akar jöhet velünk, de vegyen fel valamit.

-Igen, szeretnék*közben kaptam fel az ingemet*

Siettem a mentösök utána, de amikor a lifthez értünk, én már nem fértem be, mondtam hogy lemegyek a lépcsön. Teljes erömböl elkezdtem lefele futni. Mire a mentösök kiléptek a liftböl, addigra én is lent voltam. Mikor megláttam Emmát a hordágyon egy lélegeztetö maksszal a fején, tudtam hogy nem lehetek gyenge, mert akkor kiborulnék és nem tudnék ott lenni Emma mellett és a kezét fogni. Emmát betették a mentökocsiba, mellé ültem és már úton is voltunk a kórházhoz. Anyunak küldtem egy sms-t hogy mi történt. Megfogtam Emma kezét és csak szoritottam.

-Elmondaná hogy mi történt a hölggyel?*kérdezte a mentös*

-Medencében voltunk, mikor felkaptam és lebuktam vele a viz alá, és megcsókoltam, de mikor feljöttem, nem láttam sehol és a viz alá mentem érte, utána mesterségesen lélegeztetem a megérkezésükig. *mondtam az orvosan, ijedten*

-Értem, megmondaná a nevét, hogy felvegyük a jegyzökönyvbe?

-Justin Bieber. *feleltem*

-Maga Justin Bieber?*kérdezte a mentös*

-Igen, én lennék, de most ezzel kérem ne törödjön, inkább mentse meg a szerelmem életét.*mondtam határozottan.*

A mentös elfordult és Emmát kezdte el vizsgálni. Adott neki pár injekciót, rossz volt látni hogy Emma még mindig nem tér magához. Megszoritottam a kezét, hogy érezze azt, hogy itt vagyok mellette.

-Mindjárt bent vagyok a kórházban, tarts ki.*simogattam a kezét*

Összesen 20 percet töltöttünk a mentö kocsiban, aztán szóltak hogy ott vagyunk. Kivették Emmát  a kocsiból, és egy hosszú folyóson elkezdték tolni, közben több orvos is köré gyült.

-Oxigén hiány az eddigi diagnózis, doktor úr. *mondta a mentös*

-Rendben, köszönöm, kérem engedje el a kezét, amint megvizsgáltuk, szólok magának, addig várjon itt.*mutatott a szék felé az orvos*

Nagy nehezen elengedtem a kezét, és csak néztem ahogy betolják egy vizsgálóba. Leültem a székre, a fejemet a kezembe temettem, és elkezdtem sirni. Minden az én hibám. Nem kellett volna annyira vadnak lennem, ha nem teszem meg, akkor még talán most is a medencébe ülnénk és csókolóznánk. Lehet hogy maradandó sérülést okoztam most neki, mekkora egy idióta vagyok, velem kellett volna ez történie, nem pedig vele... Elkezdtem zokogni a folyóson. Semmire sem tudtam gondolni, csak hogy Emma jól legyen...És imádkoztam érte.



FIGYELEM!
Szeretném valaki olyannak kérni a segitségét, aki ért a cbox chat beállitásához. Egyrészt könnyebb lenne, a kommentelés, és a vélemény megirása. Aki tud segiteni azt kérném hogy ide irjon: ovari97@freemail.hu

Köszönöm.

35. rész

/Emma/

Amikor megfordultam, Justin állt velem szemben, mosolyogva.

-Végre csak kettesben vagyunk*húzta végig a kezét az arcomon*
-Én is már nagyon örülök neki, hiányzott már*pusziltam meg* Akkor most mire is várunk? Miénk az egész szoba..*csillant fel a szemem*

Ahogy ezt kimondtam, Justin neki nyomott az ajtónak, és megcsókolt. A kezemmel körbe fontam a nyakát, az egyik kezével gyengéden megfogta az arcomat, a másikkal a derekamat fogta. Már  kilincs bele állt a hátamba, ezért kibújtam Justin karjai közül, és befutottam a szoba közepébe. Justin szét tárt karokkal nézett rám, hogy mit csinálok. Én csak álltam a szoba közepén és az ujjaimat a számhoz tettem, és beleharaptam a számba. Ezzel tudatva Justinnal, hogy vágyom a csókjára. Nem is kellett neki több, lassan oda lépett hozzám, megfogta a derekamat, a homlokát az enyémhez nyomta és a szemembe nézett,majd újra megcsókolt. De ebben a csókban benne volt minden fájdalom, érzés és szerelmünk. Nem birtuk abba hagyni, de kezdtünk unni az állást, igy Justin megfogott és nem az ágyra tett, hanem megfogta a combomat, felemelt, én a lábammal körbefontam öt, és lassan letett a földre. Még mindig csókolóztunk, közben Justin letett a földre, és rám feküdt. Nem vártam töle volna mást, de most csak élvezni tudom a helyzetet. A csókok csak úgy csattantak. Hosszú percekig csak csókolóztunk, aztán elkezdtem Justin ingjét levenni. Kikapcsoltam a gombokat, levettem róla, és oldalra eldobtam. Justin erre csak elmosolyodott. Újra elém tárult a tökéletesen kidolgozott teste. A hasát a kezemmel végig simitottam, és közben vad csókokat adott nekem. Aztán lassan elengedte az ajkaimat, és csak nézett.

-Mi nézzek rajtam annyira?*kérdeztem*
-Csak gyönyörködök benned.*mondta mosolyogva*
-Nem is igaz, nem kellene ekkorát hazudnod*bújtam hozzá*
-Miért hazudjak, ha ez az igazság?*kérdezte nagy boci szemekkel*

Nem tudtam neki ellenállni, és azonnal lesmároltam. Az ajkai édesebb voltak még a méznél is,olyan gyengédek voltak, mintha most lenne élete utolsó csókja. Ez az én tiltott "gyümölcsöm". Senki sem kóstolhatja meg csak én. Lehet hogy ez egy kicsit csöpögös, de igy van. Egyszerüen nem birok vele betelni. Nem akarom hogy másé legyen, csak az enyém. Mindörökké szeretni fogom, ameddig csak élek, és remélem egyszer hozzá fogok oda sétálni az oltár elött. D De még csak 18 vagyok, és még nem akarom elsietni ezt a dolgot, de ha itt lesz az ideje határozzotan fogok dönteni. A gondolataim sürüjében, arra ébredtem fel hogy semmi sem éri az ajkamat. Justin elvette az ajkait az enyémröl. Felállt, és felhúzott magával, majd magához húzott és szorosan megölelt. 

-Nincs kedved egyet fürdeni?*kérdezte*
-Mehetünk, de csak egy gond van, nincs itt a fürdö rucim, és ebbe a szép ruhába nem fogok bele menni a medencébe.*hajtottam le a fejemet *
-Semmi gond,anyunak van itt a hotelban cucca, biztos nem fog aggódni ha kölcsön kérünk egy fürdöruhát neked.*puszilt meg*

Justin még félmeztelen volt, de gyorsan megfogta a kezemet és húzott maga után. Beléptünk Pattie szobájába és megláttam egy olyan böröndöt, amin az volt felcimkézve hogy "szabadidös ruhák" gondoltam biztos abban van. Kinyitottam és egy halom, gyönyörü fürdöruhát találtam. Az elsöt ki is kaptam ami megtetszett, egy virágos volt. Ránéztem Justinra, aki mögöttem állt, és csak egy mosollyal jelezte, hogy jó lesz.  Megragadtam Justin kezét, és vissza mentünk a szobába, befutottam a fürdöbe és fel vettem a fürdörucit. Mikor kiléptem, Justin ott feküdt az ágyon, tarkóra tett kézzel és engem méregetett, nagy mosollyal. 

-Ilyen rosszul áll?*kérdeztem elkeseredve*
-Egyszerüen ezt mintha rád szabták volna*jött  oda hozzám*
-Na akkor  öltözz te is.

Adtam neki egy puszit a szájára és beküldtem a fürdöbe, hogy öltözzön. Megpillantottam Justin telóját az ágyán, felkaptam és gondoltam ameddig öltözik csinálok pár képet. Beálltam a nagy tükör elé, ami a szobában volt, és már készültek is a képek. Csináltam legalább úgy 5-öt, amikor éreztem hogy valaki megölel hátulról és csókolgatja a nyakamat. 

-Te meg mit csinálsz a telefonommal?*mondta nevetve*
-Csak gondoltam csinálok pár képet neked*pusziltam meg*
-Akkor már meg is van az új hátterem.*kacsinott rám*

Justin elkezdte nyomkodni a telefonját, és egy fél perc elteltével már mutatta nekem hogy újra háttere van, nem más mint én a virágos fürdöruhában. Elmosolyodtam és gondoltam hogy megérdemel egy puszit, ezért nyomtam egy nagyot az arcára. Ő erre vadul lesmárolt. Vad csókolózásba kezdtünk, de gyorsan leállitottam, hiszen fürödni indultunk el.

-Nem a medencéhez indultunk?*kérdeztem nevetve*
-De ez a látvány jobban tetszik*kacsintott rám*
-Gyere, menjünk*húztam az erkély felé*

Fogtam a kezét és csak húztam, majd kinyitottam az ajtót és a medence tárult elém. Azonnal beleugrottam egy fejest, Justin meg kint állt még a medence szélén, amikor feljöttem a viz alól. Majd ö is beleugrott.