56. rész

Sziasztok! Itt is van az 56. rész, egy kis szünet után. Remélem tetszeni fog és mindenkinek ezzel kívánok boldog április elsejét! Ha láttátok már mit csinált Justin twitteren, akkor tudjátok hogy mire gondolok. Ui.: swag100 még nem találtam meg az oldaladon a meglepetést, tehát majd vegyük fel a kapcsolatot és akkor majd ott beszélni is tudunk. De nem is szaporítom a szót, jó olvasást! Kommenteljetek és írjatok chaten!
*Eenie



/Justin/

-Emma,Emma, édesem, jól vagy? *kaptam a kezéhez*
-Azt hiszem igen, nagyjából..*válaszolt komásan* De hol vagyok? Mi történt?
-Asztmás rohamot kaptál, és behoztalak a kórházba.*szorítottam meg a kezét*
-Szólnom kellett volna, hogy nem bírom a futást..
-Ne. Hagyd. Most inkább pihenj.*mosolyogtam rá* Van valamire szükséged?
-Egy kevés gyümölcslének örülnék.*mondta gyengén*
-Már is hozok.*álltam fel Emma ágya mellől*

Ki sétáltam az ajtón és Cody ott ült a folyosón, egy széken. Ahogy kiléptem, felugrott és érdeklődött Emma iránt. Kicsit furcsának tartottam a helyzetet.

-Nos, hogy van?*kérdezte, közben befele bámult a kór terembe*
-Jól van már, csak megkért hogy menjek el egy doboz gyümölcsléért.*mutattam az automata felé*
-Elmegyek én, te csak menj hozzá vissza. Most szüksége van rád.
-Kösz tesó.*pacsiztam le vele*

Cody sarkon fordult és már az automatához tartott. Újra vissza tértem Emmához. Beléptem az ajtón és az ablakon túl lévő kék eget leste. 

-Mit nézel drága?*kérdeztem és oda ültem az ágya szélére*
-Csak már vágyok ki innen.*sóhajtott egy nagyot*
-Már csak meg kell várnod a reggelt és vége.*öleltem át a derekát*

Cody lépett be, kezében a gyümölcslével. Oda lépett az ágyhoz és a kezembe nyomta az üveget.

-Köszi tesó.*köszöntem meg neki*
- Semmiség, örülök hogy találkozhatunk Emma, Cody vagyok.*nyújtotta a kezét Emmának*
- Én is örülök.*ráztak kezet*
-Akkor én megyek is.. Úgy látom most megzavartam valamit.*lépett hátrébb Cody*
-Majd még hívlak, hogy megbeszéljük a koncertek részleteit. *intettem felé*

Cody értetlenül nézett rám, de aztán kilépett az ajtón. Vissza fordultam Emmához, akinek a szemöldökei össze húzódtak. 

-Mi a baj?*néztem rá kérdően és felhúztam a szemöldökömet* 
-Mi a gondod Codyval? Kedves srácnak tűnik. *simogatta a kezemet*
-Kicsit mostanában fura a srác...
-Tudom már honnan fúj a szél.. Te féltékeny vagy.*nevetett fel*
-Miért lennék az?*kérdeztem nagy szemekkel*
-Láttam ahogy rá néztél mikor kiment, az szűrős tekintet, mintha azt tudatnád vele hogy"Ré hajtasz a csajomra, neked véged!". Justin ismerlek, tudom mikor vagy féltékeny. De engem nem szakíthatnak el tőled, hiszen szeretlek.*bújt hozzám Emma*
-Nem tudom előled elrejteni az érzéseimet. Ez az a lány, akiért oda vagyok. 

Közelebb húztam magamhoz, és megcsókoltam a homlokát. Újra vissza pillantottam Emmára, és a fali óra is kiszúrta a szememet.

-Sajnálom, most mennem kell..Fájó szívvel hagylak itt..Egy interjúra vagyok meghívva.. *álltam fel az ágyáról* De holnap amint végzek vele jövök is vissza hozzád.*egy halvány mosoly lett az arcomon*
-Jól van édes, de megkérhetlek arra hogy ha már haza mész, hozol nekem  pár ruhát?
-Persze. Választok neked valami csinosat.*nevettem el magam*
-Imádlak.*csókolt meg*
-Pihenj, majd akkor reggel jövök érted. Szeretlek.*nyomtam egy puszit az arcára*

Mikor oda értem az ajtóhoz, megfordultam és villantottam egy mosolyt Emmára. Ő is viszonozta ezt. Végül oda fordultam az ajtóhoz és már leakartam nyomni a kilincset, de vissza futottam Emmához és szorosan magamhoz öleltem. A fejét a mellkasomra helyezte és hallgatta a szívem ütemét. A fejemet az ő feje tetejére helyeztem és utoljára még megízleltem a haja puhaságát és illatát.
Lassan elengedtem az ölelésemből és éreztem hogy nagyon vágyott már erre az ölelésre. Mikor megpillantottam az arcát, hatalmas mosoly volt rajta, amit én imádok.
De el kellett engednem, hiszen már későre is járt és Kenny is már egy ideje szólt hogy menjünk.
Oda hajoltam az arcához és egy lágy csókot leheltem az ajkaira. Lassan elengedtem és még egyszer a szemébe néztem és megfordultam. Az ajtónál egy pillanatra megálltam, visszafordultam és még egyszer rá mosolyogtam amit ő viszonozta. Rá tettem a kezemet a hideg kilincsre és lenyomtam. Végre kijutottam a szobából és a  kórház parkolója felé vettem az irányt. Kenny kint várt a kocsiban, beültem  mellé és már indultunk is vissza a nagyszüleim házához.

/Emma/

Jó volt Justin-nal, hiszen már  régen is voltunk kettesben és eléggé meglepett a viselkedése. Tudtam hogy féltékenység áll az egész dolog mögött, csak ő nem ismerte el. Most nem nagyon tudod érdekelni, hiszen eléggé fáradt voltam, így álomra hajtottam a fejemet.

*Másnap reggel*

/Emma/

Reggel a nap fényeire keltem fel, ahogy a szememet piszkálják a sugarak. Lassan kezdtem nyitogatni a szememet, hogy ne olyan hirtelen vakuljak meg a nap sugarai miatt.
Lassan kinyílt a szemem és egy nővér jött be az ajtón. 

-Jó reggelt. Itt a reggelije. Jó étvágyat hozzá.
-Jó reggelt. Köszönöm szépen.

Az ápolónő letette az éjjeli szekrényemre az ételt és nem tűnt valami étvágy gerjesztőnek. Az ölembe tettem és elkezdtem nézegetni. Nem is nézegetni, hanem inkább össze-vissza tologattam rajta az ételt.. A reggeli valami krumpli főzelék volt, fasírt ki nézetű valamivel...  "Emma, erős vagy, csak egy falatot nyomj le a torkodon." Gondoltam magamban és erőt vettem magamon, majd a szám felé kezdtem el tolni a kanalat, amin a furcsa kinézetű étel volt. 

/Justin/

Reggel 10 órakor keltem fel. Azonnal össze kaptam magam, felöltöztem és a fürdőbe siettem beállítani a hajamat. Egy kevés víz és zselé, majd a hajszárító és elő került, és már készült a híres Bieber frizura. 5 perc alatt sikerült is elkészítenem. Le siettem a földszintre, a konyhába bementem, kaptam magamhoz egy almát, gyorsan elköszöntem anyuéktól és már mentem is ki fele a kocsimhoz. Beültem, bekapcsoltam az övemet és indítottam is a kocsit. Kapcsoltam egy kis rádiót is. Éppen D'Banj-tól ment az Oliver Twist. 

A kórház felé vezető úton, megláttam egy virág boltot és gondoltam meglepem Emmát egy csokor virággal.
Leparkoltam és oda mentem a bolthoz és elkezdtem nézegetni a virágokat. Szépek voltak, de nekem a legszebb kellett.
El is kezdtem keresgélni a sok virág között, pár perc elteltével megpillantottam a legszebbet. 
Egy csokor rózsaszín rózsát. 

Azonnal kivettem a tartóból, amiben volt, és már mentem is kifizetni. Még vettem hozzá egy tábla Milka fehér csokoládét és így már készen is volt a kis ajándék. Újra vissza ültem a kocsiba, a virágokat az anyós ülésre tettem és már a kórházhoz tartottam. Oda értem a kórházhoz, majd kerestem a kocsinak egy jó helyet és leparkoltam. Kiszálltam és felkaptam a színes Vans-es sapkámat és készen is voltam.

Elindultam Emma kór terme felé, izgatottan hogy ma végre kiengedik. Fel lifteztem nagy nehezen, és kilépve a liftből, Emma kór terme felé vettem az irányt. 

/Emma/

Sikerült. Lenyomtam a torkomon egy egész falatot. Igazi nagy csata volt, de én  nyertem meg. 
Éppen a falatot nyeltem le, amikor az én kedvesem, Justin lépett be az ajtón. 

-Szia édes. *nyomott egy puszit a számra*
-Szia. Hiányoztál már. De mi ez itt a kezedben?*mutattam a rózsákra*
-Egy kis ajándék neked. Remélem tetszik.

Justin a kezembe nyomta a rózsákat és csokit. Megszagoltam a rózsát, aminek pompás illata volt, és a csoki.. a csoki, a kedvencem. 

-Köszönöm édes, nagyon kedves vagy. De ezt majd közösen fogjuk megenni.*mutattam a csokira*
-De ezt csak a tied. Nem ér megosztani.
-De én megszeretném. Veled. Nincs vissza beszélés!
-Igen is, asszonyom.*húzta ki magát*
-Gyere már ide, de kis örült. *megfogtam a pólóját és magamhoz húztam*

Közel húztam magamhoz, éreztem a finom illatát, megízeltem az orrommal, amibe azonnal bele is szeretem. Majd nyomta egy nagy mosolyt a szemébe és megcsókoltam. Kellemes érzés fogott el a csók közben, hiszen már rég kaptam tőle ilyen szenvedélyes csókot. A nyelvét át engedtem az enyémhez, meg is találta és vad, eleven táncra hívta. Az ajkai az enyémet izgatták, közben a keze átvándorolt a derekamra. Gyengéden átkarolt és elkezdte simogatni a hátamat. Az én kezem pedig az ő hátára simult. Justin áttért az ajkaimról, a nyakamra és azt kezdte el csókolgatni. Kis nyögések hagyták el a szoba falait, de utána Justin újra vissza tért az ajkaimhoz. Méz édes csókokat adod, de sajnos meg kellett szakítanom ezt a csodás pillanatot. 

-Justin, menjünk innen. Máshol folytatjuk.*kacsintottam rá*
-Jó ötletnek tartom. Gyorsan öltözz és menjünk is.
-Jól van. De akkor ki kell menned.
-De szeretném látni azt, ahogy átöltözöl.*rajzolódott ki egy ördögi mosoly az arcára és közelebb lépett hozzám és magához húzott a derekamat fogva*
-Akkor még itt maradunk sokáig.*nevettem*
-De akkor siess.*nyomott egy puszit a homlokomra*

Megfordult és kiment az ajtón, összeszedtem a ruháimat és gyorsan felöltöztem. Egy fehér adidas felsőt vettem fel, egy fekete cső nadrággal és egy sárga converse-sel. Kiléptem az ajtón és Justin ott állt és a kezét piszkálta. Oda fordult hozzám és a kezemért nyúlt.

-Indulhatunk?*kérdezte mosolyogva*
-Indulhatunk.*mosolyogtam rá és nyomtam egy puszit az arcára*

Az ujjaink összefonódtak, és elindultunk a lift felé. Lementünk a földszintre és mikor ki akartunk lépni az ajtón, megállt bennünk még a vér is a látványtól.