40. rész

És itt is van már a 40. rész. Nem is hiszem el hogy már a 40.-ik résznél tartunk, remélem hogy még a duplája is meglesz. De nem is beszélek tovább inkább jöjjön a történet folytatása. Jó olvasást, és ne felejtsetek el komizni!




/Emma/

Igy képzeljétek el Justint az ablaknál

Mielött elaludtam volna elkezdett esni az esö. De nem nagyon érdekelt mert hamar elaludtam. Olyan hajnali fél 4 körül lehetett mikor halk kopogásra ébredtem fel. Komásan az erkélyem felé fordultam és egy alakot láttam. Nagyon megijedtem, elsönek azt hittem hogy valami kukkoló ,de miután jobban megnéztem az alakot, ismerös kezdett lenni. Kimásztam az ágyamból és oda mentem, mikor oda értem, rá jöttem hogy Justin az, vizesen, átfagyva az ablakomnál. Oda léptem hozzá és a kezét az ablakomra tette, és én is oda tettem. A szeme az enyémre tapadt és teljesen elvarázsolt. 

-Baby, engedj be.*mondta halkan*

Nem is kellett több, megfogtam az ajtó kilincsét és kinyitottam neki. Szegény tiszta viz volt, és éreztem hogy nagyon fázik. Azonnal adtam neki egy takarót hogy meg ne fázzon.

-Te meg mit keressel itt?*kérdeztem meglepödten*
-Eljöttem érted mert nem engedem meg azt hogy elválaszanak minket egymástól*jött közelebb hozzám*

El sem tudjátok képzelni hogy milyen volt. Haja vizes, esöcseppek görültak le a hajtincsein, polóján is,és olyan volt mint egy igazi férfi aki megküzd a lányért akit igazán szeret.Ezt tisztelem benne hogy küzd értem, és büszke vagyok arra hogy pont ö az, akit találtam ebben a világban ahol már aligha lehet találni olyan fiút aki igazán küzd, és szeret teljes  szivéböl. Aztán láttam ahogy Justin vacog és nem birtam ki, oda mentem hozzá és szorosan megöleltem. Megfogta az államat és felemelte a fejemet és megcsókolt. A nedves arcáról a vizcseppek az enyémekre vándoroltak át, amibe valamikor bele is remegtem de csodálatos érzés volt. A hideg, vizes keze az arcomra tapadt és végig simitotta, a kezemmel pedig a nyakát körbe fontam. Egyik hirtelen pillanatban elengedte az ajkaimat, és felkapott a combomnál fogva és az ágyra tett. A hideg teste az enyémhez nyomódott és lassan a teste súlyával rám helyezte azt. Vadon kezdtünk elcsókolozni, az ajkaink folyton egymáson voltak, a nyelveink is többször össze értek, de a heves pillanatot Justin fontos mondandója zavarta meg.

-Gyorsan szedd össze pár holmidat.*mondta komoly hangon*
-Miért?*kérdeztem meglepöen*
-Ha nem engedik hogy együtt legyünk, elszökünk.
-Ezt hogy gondol...

Nem birtam befejezni a mondatot mert Justin újra lesmárolt. De most muszáj volt abba hagynom a csókolozást hiszen még nem tisztáztuk a kérdést.

-Akkor most azt akarod hogy szökjek el veled?*toltam le magamról*
-Igen, mert én nem birom ki azt hogy ha nem vagy velem, a kondiban is csak rád gondoltam hiszen érted gyúrtam ki magam, hogy minél tökéletesebb legyek neked, hiszen a legtökéletesebb akarok neked lenni.*mondta miközben a kezét végig simitotta az arcomon*
-Igazad van, én se birnám ki nélküled, úgy hogy gyere és segits.

Leszállt  Justin rólam, és elkezdtünk pakolni. De még pizsiben voltam tehát gyorsan valamit kellett keresnem magamra. Kinyitottam a szekrényemet és pont elöttem volt egy fekete nadrág, egy narancsos felsö és egy gumi csizma. Bár a nyakláncot és az órát nem vettem fel hiszen most nem nagyon számit hogy mi van rajtam. Fel gumiztam a hajam és kezdhettem neki a holmiaim összepakolásának. Fogtam egy nagyobb táskát és beledobáltam 5-6 felsöt, 3 nadrágot, 2 pulcsit és pár fehérnemüt.
Kb. kellett összesen negyed óra az összepakoláshoz.  4 óra körül végeztem is már csak az indulás volt hátra.

-Készen vagy?*kérdezte Justin*
-Azt hiszem hogy igen...
-Akkor gyere.

Justin megfogta a kezem és elkezdett húzni, de nem vette észre hogy anyuéknak még irtam  egy búcsú levelet amit az ágyamra tettem. Pár sor volt, de tömör.

"Kedves anyu és apu, elmentem, mert nem birtam már az itthoni feszültséget. Remélem megértitek, ne aggódjatok minden rendben lesz. Szeretlek Titeket.Emma"

Nehéz volt ott hagyni a biztonságot adó, eddig otthonomnak nevezett házat. De nem birtam már tovább, tehát ez volt a legjobb megoldás. Pár könnycseppet hullajtottam is miközben Justin húzott az erkélyem ajtajához. Amikor kiléptem az ajtón még mindig eset az esö, de a csillagok az égen még mindig látszódtak. Az erkélyem mellett van egy nagy fa, amin könnyen lelehet mászni, hiszem mikor kicsi voltam mindig ezen mászta le és föl. Justin ment elöre és nyújtotta a kezét hogy segit de nem kellett hiszen már volt tapasztalatom. Lemásztunk gyorsan és már Justin fekete Range Roverje ott volt. Oda siettünk, majd beültünk, a cuccomat hátra dobtam a hátsó ülésre és készen áltunk az indulásra. A biztonsági övemet kapcsoltam éppen be mikor Justin megfogta a kezemet. Ránéztem.

-Biztos vagy benne hogy ezt akarod?*kérdezte nagy szemekkel*
-Igen, teljesen biztos. *nyögtem ki már másodperc után*

Igy hát Justin nem is váratott többet, be inditotta a kocsit és elindultunk.